A VII. századból szellemi óriásként kiemelkedő Maximosz hitvalló egyszerű szerzetes létére meghatározó módon hatott nemcsak a bizánci teológiára, hanem Damaszkuszi Szent Jánoson keresztül még a latin skolasztikára is. A VI. Egyetemes Zsinaton éppen az a császárváros szentesítette az erőszakosan elnémított hitvalló teológiáját, amely két évtizeddel azelőtt a halálba küldte őt. Ettől kezdve a bizánci szerzetesek és világiak egyaránt szívesen olvasgatták a legkülönbözőbb gyűjteményekbe is bekerült Maximosz-műveket. S még ha az újkor kezdetétől Nyugaton el is felejtették őt, a XX. század második felében több száz monográfia és tanulmány jelezte a lelki élet és teológia nagymesterének reneszánszát. A szeretet primátusát egész életművében hangsúlyozó hitvalló szintézisben látta az egész emberiséget, sőt az újra egymásra talált eget és földet, Isten és ember világát, mert Krisztusban már mindenki és minden egy.
LITTERATURA PATRISTICA 1. Az egyházatyák korában (III-VII. sz.) és a kora keresztény századok tanúságának mindenképpen hitelt adó középkorban egyaránt vallották, hogy a gnoszticizmus volt az a s...
Online ár:
2 720 Ft
Eredeti ár: 3 200 Ft
Online ár:
3 230 Ft
Eredeti ár: 3 800 Ft
Online ár:
2 550 Ft
Eredeti ár: 3 000 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján