Az iskola szocializációs funkciói

Összefoglaló

Újszerű, valóban a mai igényeknek megfelelő funkcióértelmezését keresik és találják meg a kötet szerzői és szerkesztői az ősrégi szocializációs intézménynek: az iskolának. Minden tanulmányszerző teljes erejéből, hitelt érdemlően írta bele meggyőződését munkájába: korai temetni az iskolát, kár volna kiiktatni a társadalom intézményrendszeréből ezt a sajátos arcú intézményt, amely ráterül, mint alig más szervezet, a nyugati mintájú társadalmak, így az EU minden országa életének és működésének teljes felületére, életvalóságára. Nincs olyan helyettesítő, pótló intézmény, amely akár csak az eddigi, főleg ismeretközlésben s némi képességfejlesztésben kimerülő szerepét is képes volna átvenni, hát még a mai létviszonyokból, szellemi-kulturális, társadalmi, politikai életből eredő új, régi-új, vagy akár eddig sosem volt szerepeket, funkciókat, feladatokat.
Valamennyi szerző oly egyértelműen hisz ebben a biztos jövőt, éppenséggel további kibontakozást és fejlődést ígérő funkciógazdagodásban, hogy még csak fel sem merül egyikükben sem az, hogy a jövő társadalma a szocializációt elvileg meg tudná valósítani más intézményrendszerrel, Más szereplőkkel, más szerepfelosztásban, más funkciókijelölésben.
Az alapértelmezésből fakadnak azok az újszerű, a neveléstudományi diszciplínákon átnyúló, vagy azok kereszteződési pontjain keletkező hangsúlyok, amelyek mint a kötet fejezeteinek súlypontjai kapnak nevesítést: az egyén szociomorális fejlesztése, az iskola nagyszerű prevenciós lehetőségei és sokrétű feladatai, például depressziók és öngyilkosság-veszélyek esetén, integráció-inklúzió, reintegráció-reszocializáció, fejlesztés-hátránykezelés-korrekció regionális kihívásai, szocializációs deficitek és meghaladásuk, az ifjúsági szubkultúrák szocializációs hatásai és azok iskolai reflektálása, kezelése.
Ezek a súlypontok kiválóan alkalmasnak bizonyultak arra, hogy az egész kötet gondolatiságát alapvetően kifejezzék, hogy a problémakezelés ezek köré szerveződjön, legyen szó a funkcióbővülés szükségességéről, újszerű modellekről, új szervezeti formákról (tréningek, tanfolyamok szülőknek), vagy a konkrét szocializációs folyamatok illusztrálásáról.