Bölcseleti alapvetés

Összefoglaló

A kiadói papírborító szélei, sarkai enyhén kopottak, a lapok széle szakadozott. Maga a kiadvány ép, egyben van jó állapotú.
TARTALOM
Bevezetés
A filozófia felmerülése 13
A filozófia tárgya 13
A megismerés lehetősége és érvényessége 14
A filozófia módszere 18
Fennállástan - Ontológia
A dolog és őshatározmányai
A dolog és a semmi 21
A dolog őshatározmányai: tartalom, forma és alakulat 23
A fnnállástan tárgya és neve 27
A sajátos őshatározmányok
A sajátos tartalom, sajátos forma, sajátos alakulat 28
Tartalomtan - Totika
A tartalomtan és a tartalom sajátossága
A tartalom tárgya és neve 34
A sajátos tartalom minőségi kitöltöttsége és egyedisége 36
A tartalmi alapok
A tartalmi lét 37
A hasonlóság 38
A tartalmi állítás 40
További tartalmi kategóriák
A tartalmi más-lét 45
Az eltérés 46
A tartalmi szembeállítás 47
Az összetétel 49
A hozzátétel és az utánatétel 52
Tartalmi elemek, körzetek és mezők 54
Tartalmi kompozíció vagy rejtett hozzátétel, mellététel és ívelő hozzátétel 56
Rejtett utánatétel vagy tartalmi rezultálás, hasonló utánatétel, tartalmi sor 60
A speciális tartalmak és tartalmi határozmányok köre; a tartalmi mindenség: a bölcseleti és a szaktudományi tartalmi határozmányok különbsége és határa 63
Összefoglaló tartalomtani megállapítások
A tartalmi kategóriák tárgyi hasonlóságon alapuló nominalista összefoglalások 65
A tartalmi meghatározás és felfogás útja degresszív 69
A tartalmi rangok és a tartalom szabadsága; bölcseleti és szaktudományi tartalomtan 69
Formatan - Logika
A logika tárgya és a forma sajátossága
A formatan vagy logika neve és tárgya 72
A tárgyi igazság a sajátos forma; a sajátos forma viszonya a sajátos tartalomhoz 73
A forma sajátossága 75
A formai alapok
Az azonosság 76
Az összefüggés 80
A feltételezés 81
További formai kategóriák
A formális alapoktól való továbbhaladás problémája; a különbözőség 84
Az elválasztottság 88
A rend 89
A formakapcsolat 90
A hozzárendelés és alárendelés 93
Az individuális formakapcsolat 94
A faj és a nem 98
A megfelelés 104
A mellérendelés 106
A logikai gyűrű 107
A megfelelők rendszertani helye és az egyszerű alárendelés 108
Az osztály 110
A logikai lánc 113
A szaktudományi formák és a formák rendszere: a forma rendszertani helye, jelentése, vonatkozása és érvényességi köre; szimmetria és tranzitivitás 116
Általános logikai problémák
A sajátos forma gyakori reális egyetemessége 119
A formai meghatározás regresszív útja: újat adó logikai dedukció és logikai kalkulus, valamint bármiféle más, tisztán logikai progresszív formaszaporítás lehetetlen 120
A sajátos forma szükségszerűsége 126
A formális rangok problémája 126
Alakulattan (Mennyiségtan) - Matematika
A matematika tárgya és helye a tudományok rendszerében; a matematika bölcseleti alapdiszciplinája 129
A sajátos alakulat minőségi üressége és szingularitása, azaz mennyiségi meghatározottsága: a sajátos alakulat szemléletessége 132
Az alakulati alapok
Az egész 135
Az egyenlőség 136
Az egység 140
További matematikai kategóriák
A rész 143
A pozitív egyenlőtlenség: kisebb-nagyobb 145
A halmaz vagy többség: a számosság és a halmazegység 148
Egybeképzés vagy kerek halmaz, hozzáképzés, leképezés 150
Az elem, a darab és az összesség 153
Tag, szelet, választék: hozzáképzett és leképezett összesség 156
Az operatív halmaz 157
A melléképzés 164
A ciklikus vagy köröző halmaz 165
A függvény 166
A sorozat 171
A sor 174
A szakmatematika köre; a végtelen nagy, véges és végtelen kis nagyságok 181
Általános matematikai problémák
A matematikai kategóriák és jeleik az egyes, egymással egyenlő alakulatok összefoglalásai és ezek jelei 184
A matematikai meghatározás két útja: a progresszív és az ingresszív meghatározás 187
A sajátos alakulati lehetőség; az alakulati rangok kérdése 191
A sajátosságok összehasonlítása
A sajátosságokat egybefoglaló közös határozmány nincs; a valóság az eredésileg összetartozó sajátosságok korrelát kapcsolata 193
Valóságtan - Metafizika
A valóság ősalkata
A metafizika tárgya, neve és történetének problémája 197
A metafizikai vizsgálódás módszere 201
A vizsgálódó valóságának az ősténye 202
A változás ősténye 203
Minden változás és változó valóság szükségszerűen kezdődött 204
A változó valóság viszonya ősforrásához, a változhatatlan ősvalósághoz 211
Az okság elve 213
Az okok szükségszerűen szellemi természete 223
A fizikai világ valósága és az anyag léte 226
A valóság felépülése
Az erő 234
A világfolyamat önálló valóságban megy végbe; minden folyamat, minden változás önálló változót tesz fel 2134
A természeti okok szellemi jellegű erőtényezők 236
Az emberi én a természeti erőkhöz hasonló másodrangú szellemi okvalóság 244
Az emberi én szabadságának és a testre való hatásának problémái 246
A természeti erők és az emberi lélek szellemi szerkezeti egyenlősége; az emberi lélek "teljes" tudata 252
Az erőhatások
A természeti erőhatások mivolta és rendeltetése 255
A természeti erőhatások anyagbaszövése, az anyagban való felépítése, fenntartása és továbbvitele, valamint felfogása 262
Az anyag
Az anyag valósága és alkata 268
Az anyagra vonatkozó téves elméletek metafizikai következményei 272
A természet felépülése és az erőspecializálódás elve
A természeti folyamat egyszeri történetisége; a szorosan vett fizikai erők és anyagi hatásaik 274
A kémiai erőhatások ráépülése a fizikai hatásokra 278
A biológiai hatások ráépülése a fizikai-kémiai erőhatásokra 280
A fajfejlődés ténye, értelme és magyarázata; régi és új származástan 285
A növényi és az állati élet szervezete: a fajfejlődés és az erőspecializálódás végső kiteljesedése az emberben 294
Az ember mivolta 301
A világ
A világ önálló valósága; önálló lényei a másodrangú szellemek és az anyag 305
A természeti világfolyamat szellemi erők kölcsönhatása az anyagon 308
Az idő és életjelentősége, valamint viszonya a magasabb rangú tartamokhoz 311
Isten és a teremtés
Isten ősi szellemalkata és ideái 312
Az istenbizonyítékok kérdése 314
A teremtés: második és harmadik rangbeli valóságok teremtése és fenntartása 316
A teremtmények ősmintái Istenben 318
Isten teremtése és a teremtésre vonatkozó erők előretudása 318
Az isteni előrerendelés és a legtökéletesebb világ kiválasztása 320
A világi okvalóságok és viszonyuk az isteni ős-okhoz 325
A valóság háromfélesége 332
Cselekvéstan - Pragmatika
A gyakorlati valóság általános jellemzése
A gyakorlati életág elkülönülése 334
Az én alapalkata és őstényezői 335
A gyakorlati énalkat 336
A lelki cselekvés: az elhatározás és az elhatározottság 338
A gyakorlati hatás a fizikai világban az energetikus hatás 340
A gyakorlati tevékenység hatalmi célja 342
A gyakorlati valóság eszközértéke, a hasznosság, valamint végleges értéke, a jóság 345
A cselekvéskategóriák és a cselekvő szellem
A cselekvés kategóriái 349
A törvény mivolta és fajtái 356
A gyakorlati valóság speciális ágai 360
A cselekvő szellem 361
Tudománytan - Teorétika
Az elméleti életág jellemzése
Az elméleti tevékenység általános jellege és köre 374
Az elméleti énalkat 374
Az elméleti tevékenység tárgyi hatása 382
Az elméleti tevékenység célja, eszközi és véglegességi értéke 383
Érzékeléstan és gondolkodástan; ismeretelmélet
Az érzékelés elmélete 386
A gondolkodás kialakulása a viszonymegragadásban 392
Az alany önmegragadása és tárgyi tudattartalmainak belső szemléleti felfogása 395
A gondolkodás elmélete 397
Az ítélet 400
A következtetés 404
A fogalom 408
A megismerés elmélete 411
A tudomány
A tudomány mivolta és rendszere 420
Az elméleti kategóriák és a gondolkodó szellem
Az elméleti kategóriák 426
A természeti hatások elméleti jelentősége és vonásai 430
A gondolkodó szellem 431
Művészettan - Poiétika
Az alkotó életág általános jellemzése
A művészi valóság és forrása, a művészi énalkat 443
A lélek önalakítása és eredménye 448
A tárgyalkotó tevékenység tudatbeli műeredménye 449
A művek világa: technikai és művészi alkotás 451
A művészi gazdagság eszközértéke és a szépség művészi véglegességi értéke; technikai hasznosság és a technikai mű szépsége 453
A természet művészete és összeszövődése a ráépülő emberi művészettel 457
A művészet
A művész alkotó tevékenysége 463
A művészi megragadás és a művészi jelleg alapja; az "esztétika" 464
A művészetek 466
A művészi stílusalakulás 472
A művészi kategóriák és a művész
A művészi kategóriák 473
A művészszellem 483
A sajátneműségek összekapcsolódása
A háromféle valóságnak, mint a három fő életágnak összeszövődése a mindenoldalú szellemben és életben 494
Erkölcstan - Etika
Az etika mivolta és alapjai
Az etika tárgya 496
A valóság és érték azonossága; a valóság-érték-kettősség tana 497
A tisztán axiológiai etika tarthatatlansága és az etika metafizikai megalapozásának a szükségessége; formális és materiális etika 499
Az erkölcs mivolta és fajtái 503
Az értékek rendje
Az élet és értéke 506
A hatalmi és általában a hasznossági értékek 507
A lelki gazdagság-, erő- és tevékenységértékek; a sikerérték 508
A gyönyör-, öröm- és boldogságérték 511
A becsületérték 515
A moralitás mivolta 518
A morális értékrend 522
A valóság- és értékrend és a kultúra felépülése 532
Az erkölcsi élet és szellem
Erkölcsi szellemalkatok és az egyéni szellem erkölcsi élete 534
Az abszolút isteni ős-szellem 544
TÉMAKÖRÖK