A magyarországi német irodalom története (a legrégibb időktől 1848-ig) - Saját kép.

Összefoglaló

A hazai német irodalom a magyar szellemi élet egyik szerves része. Ezt érezték a magyar irodalomtörténetírás első munkásai is, amidőn munkáik keretében a magyarországi németség szellemi törekvéseinek is helyet adtak. Czvittinger Dávid, Wallaszky Pál, Horányi Elek a magyar irodalom fogalmát nem kötik nyelvhez, hanem idesorozzák mindazokat az irodalmi termékeket, amelyek a hazai talajban gyökereznek. Hasonlóan jár el tudományos irodalomtörténetünk megalapítója, Toldy Ferenc is, aki irodalomtörténetében az egyes fejezetek végén röviden megemlékezik a hazai nem magyar nyelvű irodalom termékeiről is. A magyar irodalom fogalmát a magyar nyelvhez először Gyulai Pál és nyomában Beöthy Zsolt kötik. Ezzel a hazai német irodalmi törekvések elvesznek a magyar irodalomtörténetírás számára. Annál örvendetesebb dolog, hogy összefoglaló életrajzi és könyvészeti munkák egyforma elbánásban részesítik a magyar és idegen nyelven megszólaló hazai írókat; így Szinnyei József alapvető munkájában megbecsülhetetlen adatokat nyújt a hazai német irodalomtörténet kutatójának, Szabó Károly könyvészeti munkája pedig szinte az egyedüli vezérfonal, amellyel neki lehet indulni ennek a töretlen útnak. A hazai germanisztikai kutatás azonban ezzel nem érhette be, mert ezek a munkák rendeltetésüknél fogva csak anyagot nyújthattak, összetartó gondolat, egység és módszer nélkül; mindebből építeni már külön feladat.
A magyarországi németség szellemi életét illető kutatás a hazai német nyelvjárások tudományos ismertetésével kezdődik. A hazai német nyelvjáráskutatás a kilencvenes években Petz Gedeon ösztönzésére és egyetemi működésének hatása alatt indult meg, majd ő vázolta programmját is részletes történelmi visszapillantás keretében. Az ő vezetése alatt és Schmidt Henrik közreműködésével indul meg a munka, amelynek folyamán felvetődött határkérdések ösztönzést adnak arra, hogy a hazai németség irodalmi törekvéseinek rendszeres és tudományos feldolgozása is megkezdődjék. Bleyer Jakab Gottsched hazánkban, továbbá Hazánk és a német philologia a XIX. század elején c. munkáiban rámutatott a hazai német irodalmi törekvések tudományos feldolgozásának fontosságra és megjelölte a további kutatások irányát.