A posta, távíró és távbeszélő története

Összefoglaló

Pályám elején, harminc évvel ezelőtt kezdtem kutatni a hírszolgálati intézmények (posta, táviró és telefon) multját. Kutattam a levéltárakban, az irattárak poros aktáiban, a régi postamesterségek padlásain, a könyvtárakban, stb. s ha valami történeti szempontból fontosabb adatra találtam, feljegyeztem azt.
1913-ban dr. Hennyey Vilmos postafőigazgató úr felkérésére, a szerkesztésében megjelenő „Posta-, telegráf- és telefon szakkönyvtár" részére a magyar postának 1715-1913. évig terjedő történetét írtam meg. Mikor pedig 1922-ben a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr a m. kir. postatisztképző tanfolyamon a posta-, távirda- és telefontörténet rendes tanárává nevezett ki, akkor tanítványaim részére kőnyomdán sokszorosítva kiadtam „A posta, távirda és telefon története" cimű munkámat, mely régi jegyzeteim alapján hevenyészve készült, kivéve a magyar postának 1715-1913-ig terjedő részét, amely az előbb említett és 1913-ban a dr. Hennyey Vilmos főigazgató úrnak átadott kéziratom mása.
Kartársaim és mások biztatására határoztam el, hogy 1922-ben megjelent munkámat nagyrészt átdolgozva, képekkel és monográfiákkal kiegészítve, sajtó alá bocsátom.
Művem megírásánál eredeti kutatásaim eredményén kívül útmutatásul és adatforrásul nagyon sok író munkáját használtam fel. Az idegen szövegek fordításánál, illetve egyes kifejezéseknek, vagy a viszonyoknak megértésénél Bonnet Ferenc postafőtiszt kartársam és felesége, továbbá az idegen konzulátusok egyes tisztviselői is gyakran voltak segítségemre. Azért szíves támogatásukért e helyen is köszönetet mondok.
Minthogy a hivatkozások tömege a könyvnek előadásai fonalát túlságosan zavarná, azok megjelölését a szövegben teljesen mellőztem. Akiket azonban akár kutatói szempontból, akár egyébként érdekel, hogy adataimat honnan vettem, vagy honnan ellenőriztem, azok részére a forrásműveket könyvem végén sorolom fel.
A közelmult részletes történetét azonban, mert annak szereplői még életben vannak s rájuk nézve a hivatalos kritika helyesen még nem forrhatott ki, ezúttal nem találtam nevekkel ellátva, kritikával kísérve, teljes egészében közölhetőnek. E résznél inkább a külsőségek leírására szorítkoztam.
Kérem olvasóimat, hogy e könyvet olyan szeretettel fogadják, mint amilyen lelkesedéssel és kitartással én dolgoztam érte.
Budapest, 1931. évi november hó.
Dr. Hencz Lajos,
m. kir. postaigazgató.

Tartalom
Előszó 3
Bevezetés 7
I. Rész. A posta története 9
Felosztás 9
1. A kormányzati posták 10
Babilonia 11
Asszíria 11
Egyiptom 11
India 14
Perzsia 15
A görögök 15
Róma 16
Kína 20
Japán 22
Róma utódállamai 23
A német lovagrend postája 24
A Habsburg-dinasztia postája 26
Franciaország 28
Németország 32
Angolország 33
Lengyelország 35
Svédország 37
Törökország 37
Egyéb állami posták 40
2. A magán- vagy bérposták 42
Általában 42
A párizsi egyetem postája 44
Párizs helyi postája 45
Itália 46
Városi posták 47
A kocsiposta keletkezése 49
Anglia 50
A mészáros posták 51
A Thurn-Taxis-család postája 52
Spanyolország 57
Ausztria 58
Amerika 62
3. A regálé-posták 67
Általában 67
A gőzhajó felhasználása 68
A kerékpár 69
A vasutak felhasználása 73
A mozgóposták keletkezése 75
A penny-portórendszer és a levélbélyeg behozatala 77
Az első nemzetközi egyezmények 79
A világpostaegyesület megalapítása 82
Postavonatok 86
A csőposta 86
Az elektromos posta 88
A posta és táviró egyesítése 89
A légi posta 90
Automobil postajáratok 93
A postatakarékpénztárak 94
Az igazgatási rendszerek fejlődése 96
A magyar posta története 98
Bevezetés 98
A futókövetek és futárok kora 102
Az első menetrend szerint közlekedő posták 115
A postaközlekedés állandósulása hazánkban 117
A magyarok térfoglalása 125
A kamara postásai 132
A magyar posta függetlenségének megszüntetése 146
Az erdélyi posták berendezése. Titkos kamarai bizottság szervezése 153
II. Rákóczi Ferenc postái 157
A feldúlt posták helyreállításának programmja 163
A postaregálé érvényesítésének kísérletei 166
Az állami kocsiposta keletkezése 175
Az udvari postabizottság 176
A magyar posta és a helytartótanács 180
Pénzügyi posta 190
A nemzeti szellem ébredésének hatása 203
A magyar posta 1848-49-ben 216
A posta, mint „közös ügy" 219
A posta, mint közös egyetértéssel intézendő ügy 232
Baross Gábor kora 252
A belügyekben szabad magyar posta 256
A magyar posta a világháború előtt 265
A magyar posta a világháború alatt. A tábori posták 269
Az októberi forradalom előkészítése 274
A magyar posta a forradalmi kormányok alatt 278
A bolsevizmus alatt 284
Postások az ellenforradalomban 292
A megszállás következményei 296
Az újjáépítés munkája 299
II. Rész. A távíró története 310
1. Hírközvetítés hangokkal 311
2. Optikai távjelzés 313
3. Villamos távjelzés és táviró 321
A magyar táviró története 337
III. Rész. A telefon története 355
Függelék.
Az egyes postaküldemények fejlődése 370
A levél 370
A levelezőlap 377
Nyomtatvány 382
Áruminta 383
Üzleti papír 383
Hirlap 384
Postacsomag 388
Értéklevél 392
Értékdobozok 395
Postautalványok 395
Ajánlás, Tértivevény 399
Postai Megbízás 402
Egyéb monográfiák:
Levélszekrények 402
A bélyegző 405
A postabélyeg 407
Kézbesítés 411
Posta jelvény 417
Az osztrák és a magyar posta kürtjelei 421
A Thurn-Taxis posta kürtjelei 423
A nürnbergi posta kürt jele 424
A bajor posta régi kürtjele 424
A württenbergi posta kürt jele 424
A porosz posta régi kürt jele 424
A német birodalmi posta kürtjelei, melyeket a régi porosz postától vett át 424
A bajor posta kürtjelei 426
Források 428