Naplók I-II.

Összefoglaló

Az egyetlen mód a varázslatból eltávozni, hogy az ember varázslóvá lesz.
(1947. VII.)
Az emberismeret mértéke: [felismerni, hogy] kicsoda milyen hatalmak szolgálatában áll.
(1949. I. 2.)
Boldog – de ez másodrendű. Számomra ez a föld úgysem lehet a boldogság helye. Önmagamat szeretném megérlelni.

Ripeness is all.
(Tiszapalkonya, 1955. IV. 23.)
A legjobb – logoszban legerősebb megfogalmazások felé. A kétségtelen alapállás megállapításának kezdete. Semmi

irodalom.
(Bp., 1955. IV. 30.)
Nem írás
A nem írás ma több, mint az írás.
Ma a nem írás nagyobb mű, mint az írás.
Az egyetlen elfogadható írás a nem írás.
Szükségképpen magasabbrendű és intenzívebb és igazabb.
Az egyetlen tanúság hallgatni.
(Bp., 1956. VIII. 19.)
Nem írni több, mint írni − ezt választottam, ezt a nem írás írást.
(Bp., 1964. VIII. 8.)
Egy csepp realizált igazság többet ér száz kötet eszménél (érdekességnél, pszichológiánál).
Az áldozatban az ember megszázszorozódik: a realizálás nehéz volta.
(1964. XI. 25.)
Megvilágosodási fokozatuk, és nem a tudásuk arányában különböznek az emberek egymástól.
(1966. III. 14.)
A kommersz írónak könnyű dolga van. Merő fecsegés. Az igazi író az más. A szavak rejtett értelmét szabadítja fel.
(Szentendre, 1966. VII. 23.)