Magyarországon nem éhezhet, nem fázhat senki! - Dedikált

Összefoglaló

1935-ben születtem, tehát ahhoz a még élő korosztályhoz tartozom, akik nem könyvekből - vagy nem csak azokból - ismerik hazánk XX. századi nagy eseményeit.
A résztvevők közvetlen élményeit hallgathattam az I. világháborúban történtekről. A hamarosan követő II. világháborút már magam is átéltem.
Nekem emlékeim vannak a felszabadulás élményéről, az újat kezdés valóságáról. A csodavárás reménykedéseiről és a csalódásokról, a torzult reményekről. A könyvekben olvasottakat valós élményeimmel vethettem össze a nagy történelmi események átélése után.
Nekem résztvevőként átélt emlékeim vannak az ötvenhatos forradalomról, és ezeket az emlékeket nem hamisíthatta meg sem a forradalom leverést követő ellenforradalommá minősítés, sem a rendszerváltozás utáni meghamisítás.
Gyermekkoromban minden karácsonyra mesekönyvet - néha többet is - kaptam a Jézuskától. Első elemista koromban, karácsonykor már egyedül olvastam Grimm mesekönyvét és negyvenhétben a községi könyvtárból kikölcsönöztem Gogol Holt lelkek című regényét, amely életem első nem mesekönyv olvasmány élménye lett.
Elhatároztam, ha felnövök, író leszek.
A nagy mű megszületése azonban váratott magára, mert mindig azt gondoltam, majd ha lesz nagyon szép papírom, ha lesz nagyon jó töltőtollam, ha... ha... de a mű csak nem született meg. Idővel rájöttem, nem az eszközök serkentenek írásra, hanem a témák. Voltak megragadó témáim, de mű csak akkor születhetett meg, ha előbb a bensőmben „megérett" a mondanivaló.
Ez a könyvem nem szépirodalmi alkotás, de magán hordozza a „megérés" összes ismérvét. Majdnem fél évszázaddal a gondolat megszületése után jelenik most meg. Ez a könyv az emberekről szól, akiknek nembeli képessége a társadalmi létezés, akinek a munka maga a teremtő élet. Munkám első olvasója dr. Kilényi Géza jeles jogtudós, volt évfolyamtársam volt. Ő azt mondta: Nem jó, amit írtál. Egy munkában csak egy új dolgot lehet írni, oldalanként nem lehet - mert akkor az olvasók vagy értetlenül elmennek melletted, vagy megköveznek.
A fél évszázad alatt nem volt alkalmam kipróbálni, szó nélkül mennének-e el mellettem olvasóim, vagy megköveznének-e? Most kíváncsian várom, mi történik majd. Ha meglegyint a beképzeltség szellője, azt gondolom, a gondolatnak az olvasóban is „meg kell érnie", hogy eldöntse, szótlanul, legyintve teszi-e le a könyvet, vagy követ ragad megkövezésemhez...? Vagy együtt hozzáfogunk a megvalósításhoz?
Hálák László Vissza
TARTALOM
Ajánlás 7
Tizennyolc „veszélyes" hipotézis
az alternatív szocializmusról (1980) 9
„Veszélyes" hipotézisek (szinopszis) 19
Mit tud a tulajdonos?
Tizennyolc hipotézis
az alternatív szocializmusról 29
Az első hipotézis
A tulajdonosi tudatról 37
A második hipotézis
A közösségi és az egyedi létezés
meghatározottságáról 39
A harmadik hipotézis
A tulajdonviszonyok
törvényszerű fejlődéséről 44
A negyedik hipotézis
A társadalom tulajdonosi tudati tényezők
szerinti hármas csoportosításról 52
Az ötödik hipotézis
Az elnyomás kettős irányáról 55
A hatodik hipotézis
A szocialista tartalmú
társadalmi forradalom céljáról 60
A hetedik hipotézis
Kié a társadalmi tulajdon? 64
A nyolcadik hipotézis
A kettős tulajdonosságról 69
A kilencedik hipotézis
A „szervezett" kifejezés lényegéről 71
A tizedik hipotézis
A „magántulajdon" fennmaradásáról 77
A tizenegyedik hipotézis
Az elosztási viszonyokról 79
A tizenkettedik hipotézis
A tudat meghatározó szerepéről 86
A tizenharmadik hipotézis
A személyi kultusz rendszeréről 89
A tizennegyedik hipotézis
A „szervezett osztály" funkcióiról 97
A tizenötödik hipotézis
A társadalmi funkció állandóságáról 107
A tizenhatodik hipotézis
A társadalmi funkció felszabadulásáról 109
A tizenhetedik hipotézis
A társadalmi önigazgatásról
és a demokráciáról 112
A tizennyolcadik hipotézis
A tudati tényezők szerinti
kettős csoportosításról 115
Folytatás két évtized múltán
„Succisa virescit"
A megnyesett fa kizöldül... 117
Globalizáció
A személytelenné válás folyamata 120
Glasznoszty és peresztrojka 124
A magyar rendszerváltozás 126
Az alternatív szocializmus társadalmi programja
a globalizáció körülményei között 132
A tizenkilencedik hipotézis
Az alternatív szocializmus
társadalmi programjáról 132
Magyarországon nem éhezhet és nem fázhat senki 133
Epilógus 139