Társadalomelmélet és társadalmi struktúra (Az elméleti szociológia - Tanulmányok a társadalmi és kulturális struktúráról) TELJES KIADÁS

Összefoglaló

TARTALOM
Az elméleti szociológia
A szociológiai elmélet története és rendszertana 15
A történet és rendszertan természetes egyesítése 16
A szociológiai elmélet publikált dokumentumai 19
Folyamatosság és megszakítottság a szociológiai elméletben 27
A szociológia humanisztikus és tudományos vonásai 61
Szakmai műveltség kontra eredetiség 67
A klasszikus elmélet funkciói 76
Középszintű szociológiai elméletek 83
A szociológiai elmélet totális rendszerei 94
Milyen gyakorlati okok sürgetik totális szociológiai rendszerek kidolgozását? 100
Az átfogó elméletrendszerek és a középszintű elméletek 103
Szélsőséges reagálások a középszintű elméletekre 107
A polarizálódás folyamata 108
A középszintű elmélet stratégiájának elfogadása 112
A középszintű elmélet elutasítása 125
Összefoglalás és visszatekintés 135
Paradigmák: a szociológiai elmélet kodifikálása 136
Manifeszt és latens funkciók 143
Kísérlet a funkcionális elemzés kodifikálására a szociológiában 143
A funkcionális elemzés szóhasználatai 144
A funkcionális elemzés legfontosabb tételei 154
A funkcionális elemzés mint ideológia 174
Az eljárás logikája 192
Egy paradigma a funkcionális elemzésre a szociológiában 198
Funkcionális elemzés tárgyául szolgáló témák 210
Manifeszt és latens funkciók 219
Zárómegjegyzések 256
Bibliográfiai utóirat 256
A szociológiai elmélet hatása az empirikus kutatásra 261
Módszertan 263
Általános szociológiai megközelítési módok 265
Szociológiai fogalmak elemzése 268
Utólagos szociológiai értelmezések 275
Empirikus általánosítások a szociológiában 279
Szociológiai elmélet 281
Formális levezetések és kodifikáció 286
Az empirikus kutatás hatása a szociológiai elméletre 291
A kutatás elméleti funkciói 292
Tanulmányok a társadalmi és kulturális struktúráról
Bevezetés 321
Társadalmi struktúra és anómia 338
A kulturális célok és az intézményes normák mintái 341
Az egyéni alkalmazkodás típusai 353
Mi ösztönöz anómiára? 386
A család szerepe 387
Zárómegjegyzések 390
Újabb fejlemények a társadalmi struktúra és az anómia elméletében 392
Az anómia kiterjesztett fogalma 393
Az anómia mutatói 398
A sikertéma az amerikai kultúrában 401
A sikerértékek befogadásában mutatkozó eltérések 409
Az amónia és a deviáns viselkedés különböző formái 419
A társadalmi struktúra változásai és a deviáns viselkedés 448
Bürokratikus struktúra és személyiség 452
A bürokrácia struktúrája 453
A bürokrácia diszfunkciói 456
A túlalkalmazkodás strukturális forrásai 461
Elsődleges kontra másodlagos kapcsolatok 465
További kutatásra érdemes problémák 470
A vonatkoztatási csoport viselkedés elméletéhez 472
A viszonylagos elégedetlenség (relative deprivation) fogalma 475
Viszonylagos elégedetlenség vagy viszonylagos elégedetlenség 489
A tagsági csoport mint vonatkoztatási csoport 493
Több vonatkoztatási csoport 501
A vonatkoztatási csoport elméletből levezethető magatartásbeli szabályszerűségek 518
A társadalmi struktúra statisztikai mutatói 536
A vonatkoztatási csoport elmélete és a társadalmi mobilitás 540
Pszichológiai és társadalmi funkciók 556
A vonatkoztatási csoport elméletével rokon értelmű elgondolások 564
Újabb fejlemények a vonatkoztatási csoportok és a társadalmi struktúra elméletében 573
A vonatkoztatási csoport elmélet kérdésköre 574
A vonatkoztatási csoportok kiválasztása: meghatározó tényezők 610
A vonatkoztatási csoport viselkedés strukturális elemei 673
A vonatkoztatási csoport viselkedés következményei 758
Utószó. Írta Kulcsár Kálmán 763
Jegyzetek 785
Névmutató 789
Tárgymutató 799