Tudomány és politika - Fritz Valjavec (1909–1960) a két világháború közötti magyar-német tudománypolitikai kapcsolatokban

Összefoglaló

„Valóban németbarát magyar tudós alig van. Amennyiben beszélhetünk ilyenekről egyáltalán, ezek egy kézen megszámolhatóak. Mindez természetesen azzal van összefüggésben, hogy a felfogások terén tapasztalható ellentét erősen megnőtt a tervszerű német néptudományi munka délkeleti irányú beindulása óta. […] Ugyanígy világos, miként reagál a magyar kutatás munkába állásunkra, s hogy ezt megkísérli ellenirányú munkával elhárítani. Amint látom a dolgokat, ebben többé-kevésbé valamennyi magyar kutató egységes nézetet vall. Még a németbarát csoport is csupán a módszere által különbözik a másik szárnytól, nem pedig egy más irányú alapvető felfogása révén.”
(Fritz Valjavec, 1938)

Orosz László hosszú évek óta foglalkozik Fritz Valjavec munkásságával. Hazai és németországi levéltári kutatásai eredményeként született meg a magyar és a nemzetközi szakirodalomban is első, terjedelmes és átfogó életrajza a müncheni Südost-Institut emblematikus figurájáról, aki az intézet folyóiratának (Südost-Forschungen) szerkesztőjeként, egyúttal a „közeli Délkelet” legjobb németországi ismerőjeként alapvető befolyást gyakorolt a német „Südostforschung” diszciplínájára.