Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig II. - A virtus jegyében avagy a széphalmi mester erény-, nyelv- és nemzetszemlélete

Összefoglaló

A Kazinczyról szóló négykötetes mű második darabja. A virtus jegyében avagy a széphalmi mester erény-, nyelv- és nemzetszemlélete tartalmát leginkább Kazinczy egyik 1802-ben kelt levele jellemzi: "Kérlek, uram, szánj rá egy órácskát annak megfontolására, hogy az ember az igazságnak, virtusnak, emberiségnek, hazának mivel is tartozik? Vagy mivel ezek az érzések akart elmélkedések nélkül is előrohannak, kérlek, ne felejtsd el mindég a lelkiismeret szavát, s ne vedd csekélységnek mind a most élők mind a későbben élendők által becsületes embernek tartattatni."
Életének és tevékenységének az is lehetne a mottója: igazság, virtus, emberiség, haza - és haladás. Nagy szavak, de: "a felvilágosodás története a szavak a története" - mert eszményeket jelölnek. Ezeknek a nagy eszményeknek a szolgálata vezérelte az élet labirintusában. A kérdés: Kazinczy miként élte át a kor és a maga virtuskultuszát? Erre keressük a választ.