Szöveg, koherencia, kohézió - Szövegtipológiai és retorikai tanulmányok
Károly Krisztina
TINTA KÖNYVKIADÓ KFT, 2011 - 192 oldal・puhatáblás, ragasztókötött
Írj véleményt elsőként!
A kötet tárgya a kommunikatív kompetencia összetevői közül a diskurzus-, más néven szövegkompetencia. A tanulmányok magyar anyanyelvű angol nyelvtanulók – a két nyelv és kultúra különbségeiből fakadó – sajátos szövegalkotási stratégiáit, a nyelvtanulói diskurzus szövegszintű jelenségeit mutatják be. Szövegszintűek azok a globális, a szöveg felszíni és mély szerkezetében megvalósuló kapcsolódásokat és függőségi viszonyokat létrehozó jelenségek, amelyek folytonosságot teremtenek a szöveg különböző részei között, és ezáltal közvetlenül hozzájárulnak a komplex szövegszerkezet és a globális szövegértelem kialakításához (pl. kohézió, tematikus struktúra, retorikai szerkezet). A tanulmányok e jelenségeket vizsgálják, célzottan és tematikus csoportosításban. A szerzőnek nem titkolt szándéka, hogy további kutatásokat ösztönözzön más nyelvek és szövegfajták vonatkozásában. Bizonyított jelentősége ellenére ugyanis a diskurzuskompetencia fejlesztése jóval kisebb hangsúlyt kap az idegen nyelvek oktatásában, mint a kommunikatív kompetencia egyéb összetevői (pl. a nyelvi, grammatikai kompetenciák tanítása) és a kutatási tevékenység is csupán az angol nyelv vonatkozásában számottevő.
Az elemzések középpontjában a legnagyobb kognitív kihívást jelentő és egyben leggyakrabban használt szövegtípus, az érvelő szöveg áll. Érvelés során az író célja az olvasó meggyőzése, álláspontjának, gondolkodásmódjának megváltoztatása; ez azonban csak akkor sikerülhet, ha az olvasó logikusnak, világosnak, koherensnek érzékeli a szöveget. Ez anyanyelven sem egyszerű feladat, idegen nyelven pedig kifejezetten emberpróbáló, hiszen az egyes nyelvek szövegalkotási normái általában eltérnek egymástól, és az írónak ismernie kell az adott nyelv és kultúra lehetséges eszköztárát. Mivel a koherenciateremtés képessége nagymértékben függ a szöveg írójának nyelvi felkészültségétől is, a kötetben szereplő elemzések közép- és felsőfokú nyelvtudással rendelkező angol nyelvtanulók szövegeit egyaránt vizsgálják.
A tanulmányok elméleti, kutatás-módszertani és pedagógiai implikációi miatt a könyvet ajánljuk kutatóknak, egyetemi és doktori hallgatóknak, nyelvtanároknak, nyelvtanulóknak, fordítóknak, tanárképzésben résztvevőknek, valamint nyelvekkel foglalkozó más szakembereknek.
Károly Krisztina alkalmazott nyelvész, az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetének egyetemi docense. Kutatási területe az idegen nyelvi és a fordítási szövegalkotás sajátosságainak elméleti és empirikus vizsgálata.
Egy sajátos nyelvi jelenség, a fokozás - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 66.
Székely Gábor
TINTA KÖNYVKIADÓ KFT, 2007 - 144 oldal
"A könyvet haszonnal forgathatják nyelvészek, nyelvtanárok, nyelvtudománnyal foglalkozó egyetemi és főiskolai hallgatók, de érdekes lehet mindazok számára, akik érdeklődnek a nyelvek iránt, és szívesen foglalkoznak nyelvészeti kérdésekkel." A melléknévfokozás nyelvi eszközrendszerének bemutatása „ősidők” óta részét képezi a leíró nyelvtanoknak, mégsem mondható el, hogy a fokozásnak tágabb értelemben mindeddig kellő figyelmet szenteltek volna a nyelvészek. A fokozás az idegen nyelveket tanulók, tanítók körében sem tartozik a különösképpen fontosnak tartott kérdések közé. Leírásakor – egy-két tiszteletre méltó kísérlettől eltekintve – a tankönyvírók, a különböző elméleti alapokon nyugvó nyelvtanok összeállítói általában a jól bevált módszert követik, vagyis megelégszenek azzal, hogy bemutatják a fokozás jelölésének legfontosabb formai elemeit, felhívják a figyelmet a kivételekre, de nem törekszenek a teljes rendszer leírására.
Jelen könyv szerzője szakít a hagyományokkal. Miközben támaszkodik azokra az értekezésekre és nyelv(tan)könyvekre, amelyek az utóbbi évtizedekben kissé túllépve a fokozás hagyományos interpretálásán, új elemekkel gazdagították a fokozásnak, mint a nyelv egyik rendszerének a leírását, arra törekszik, hogy – lehetőség szerint minden összefüggést figyelembe véve – teljesen új szempontok szerint vizsgálja és írja le a fokozást, amely véleménye szerint például a tagadáshoz hasonlóan egyetlen nyelvi szinthez sem besorolható, sajátos nyelvi jelenség.
A fokozást elsődlegesen szemantikai és lexikológiai-lexikográfiai szempontból kell megvizsgálni. Ilyen megközelítésből írható le a fokozás teljes rendszere, a fokozás mechanizmusa, és ez a szemléletmód teszi lehetővé egy fokozási szótár elméleti alapjának a kidolgozását.
A szerző álláspontja néhány részkérdést illetően – éppen újszerűsége miatt – bizonyára vitákat vált majd ki. Korábban például senki nem állította a nyelvészeti szakirodalomban, hogy a fokozás kiterjed az igei kategóriára is, vagyis hogy vannak fokozható igék. Székely Gábor könyve meggyőző példákkal alátámasztva bizonyítja a fokozás fenti, újszerű elméleti megközelítését. A szerző arra az érdekes következtetésre jut, hogy a magyar nyelvben a jobban/inkább fokozó szavak számos esetben a -bb-vel azonos funkciót töltenek be. Meggyőzően érvel amellett, hogy bizonyos szövegösszefüggésekben például a teljesen fokozó szó és a mint a vasorrú bába a mágneses viharban kifejezés rokon értelművé válhat. A szerző foglalkozik a magyar, illetve az angol, a német és az orosz nyelv fokozási részrendszereinek egyes kérdéseivel is, és az olvasó figyelmét e részrendszerek hasonló és eltérő vonásaira.
A könyvet haszonnal forgathatják nyelvészek, nyelvtanárok, nyelvtudománnyal foglalkozó egyetemi és főiskolai hallgatók, de érdekes lehet mindazok számára, akik érdeklődnek a nyelvek iránt, és szívesen foglalkoznak nyelvészeti kérdésekkel.
A magyar helyesírás új, a Magyar Tudományos Akadémia által alkotott és jóváhagyott szabályzata: a 12. kiadás. - A magyar helyesírásra vonatkozó szabálypontok példákkal - A szabályzathoz s...
Online ár:
3 052 Ft
Eredeti ár: 3 590 Ft
Online ár:
2 542 Ft
Eredeti ár: 2 990 Ft
Online ár:
3 791 Ft
Eredeti ár: 3 990 Ft
Online ár:
2 356 Ft
Eredeti ár: 2 480 Ft