Az erdélyi magyar Nyelvmívelő Társaság
(1793—1806), melynek válogatott iratait a
román tudományos akadémia kiadványa
ként Jancsó Elemér a tudós legnagyobb el
ismerést érdemlő gondjával tette közzé 1955-
ben, egyedülálló képződménynek tűnik fel
ez iratok tükrében. Helyét keresve irodalmi
műveltségünk történetében máris több, össz-
etett történelmi fogalom és irány hálójába
bonyolódunk. Mert ki tudná végül is el
dönteni, mi több e Társaságban : a történelmi
erőiben átélt nemzeti műveltség építeni akaró,
de intézményi keretek közt alig férő szenve
délye, ihletettsége, mely évről évre, sivatag
közélet és politika légkörében lobban fel
újra meg újra, józan szívóssággal
s
mégis vak
merően, mert hiszen e Társaság nem valami
„holt machina, mely különben nem mozdul,
hanemha valaki vagy húzza vagy taszítja,
hanem mint egy morális és eleven test,
melyben minden részek és tagok a közcélra
önként mozgásban vágynak..." (207. 1.
1796.
18. Gyűlés) —, vagy pedig a műalkotás
befejezettsége, a progresszív programú Tár
saság 40 pontban (,,tárgy"-ban) összefoglalt
funkciórendszere, melyet Aranka oly meg-
kapóan részletez A Magyar Nyelvmívelő
Társaságról szóló Újabb Elmélkedésében, s
amely rendszer „a külső világra nézve" még
oly „vékonyan élő" Társaság létének is ob
jektív, megdönthetetlen alapjaira utal vissza. Ismertető: "Belelapozás".
Ez is elérhető kínálatunkban:
Online ár:
890 Ft
Online ár:
1 900 Ft
Online ár:
1 650 Ft