Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe

Összefoglaló

KÖNYVTÁRBÓL KIVONT! FÜLSZÖVEG
A könyv egy olyan szakterületre kíván bevezetést nyújtani, amelynek komoly hagyományai vannak az angolszász világban, ám hazánkban még igen kevés helyen oktatják: a nemzetközi kapcsolatok elméleti szintű elemzésébe. Némi egyszerűsítéssel úgy is lehet fogalmazni: segítséget nyújt a nemzetközi politika mozgatórugóinak a megértéséhez. A témakör megközelítése szükségképp interdiszciplináris jellegű, de a hangsúly a nemzetközi kapcsolatok politológiai szempontú elemzésére helyeződött.
A szerző - angliai és írországi szakmai tapasztalatait is hasznosítva - elsősorban egy olyan könnyen áttekinthető, a legfontosabbnak ítélt kérdésekre összpontosító összefoglalásra törekedett, amely jól használható tananyagként a nemzetközi kapcsolatok világával foglalkozó kurzusokon, és hasznosítható minden olyan társadalomtudományi képzési formában is, amely igényt tart a nemzetközi dimenzió mélyebb megértésére. A könyv azonban talán azoknak is tud újat mondani, akik elhagyták már a főiskolák, egyetemek padjait. Vissza
TARTALOM
Előszó 7
I. Változás és kontinuitás: a nemzetközi kapcsolatok története 9
A klasszikus nemzetközi rendszer (1648-1789) 9
A „hosszú" XIX. század (1789-1914) 12
A „rövid" XX. század (1914-1990) 16
A hidegháború utáni világ (1990-) 26
Kulcsfogalmak 29
II. A tudományág rövid története 30
Az idealizmus alapvetése 31
A realisták színrelépése 32
A módszertani vita 35
A pluralizmus kihívása és a neorealizmus kibontakozása 36
A „nemzetközi társadalom" koncepciója 39
A világrendszer-elmélet 40
A neorealizmus és a neoliberalizmus az ezredfordulón 41
Kulcsfogalmak 43
III. A nemzetközi kapcsolatok fogalma. A nemzetközi rendszer 44
A nemzetközi kapcsolatok lehetséges értelmezései 44
Az elemzés szintjei 47
Az elemzés formái és módszerei 49
A nemzetközi rendszer fogalma és típusai 50
Kulcsfogalmak 58
IV Állam, nemzet és a nemzeti érdek 59
Az állami szuverenitás korlátai 60
Állam és nemzet 63
A nemzetállam térvesztése 66
A nemzeti érdek 67
Kulcsfogalmak 74
V A külpolitika elemzése: célok és cselekedetek 75
Orientációk 75
Szerepek 78
Célok 79
A külpolitikai cselekedetek: hatalom 80
A hatalom gyakorlásának módjai 84
A külpolitikai döntéshozatal folyamata 86
A döntések nem-racionális tényezői 90
A külpolitikai döntések típusai 92
Kulcsfogalmak 94
VI. A külpolitika eszközei: a diplomácia és a gazdasági nyomás 95
A diplomácia elemei 96
A diplomácia története - dióhéjban 97
A diplomáciai kapcsolatok jogi kodifikációja 99
Bilaterális és multilaterális diplomácia 100
Nyílt és titkos diplomácia 101
A diplomáciai tárgyalás: alkudozás 103
A diplomácia funkciói 108
A külpolitika gazdasági eszközei 110
Vámok, bojkott és embargó 111
A segélyek típusai 112
Kulcsfogalmak 115
VII. A nyílt erőszak: a háború 116
Miért vannak háborúk? 117
A háború mint a politika folytatása: Clausewitz koncepciója 120
A háborúk típusai 123
A nukleáris fegyverek és az elrettentés doktrínája 127
Kémiai és biológiai fegyverek 131
Visszatérés Clausewitzhez? A haditechnika forradalma 133
Kulcsfogalmak 135
VIII. Intervenció és propaganda. A terrorizmus 136
A beavatkozási törekvések mozgatórugói 137
Az intervenció típusai 139
A propaganda 140
A terrorizmus: az intervenció rendhagyó formája 144
Kulcsfogalmak 148
IX. Jog és etika a nemzetközi kapcsolatokban 149
Van-e nemzetközi jog? 149
A nemzetközi jog forrásai 151
A nemzetközi jog érvényesítésének lehetőségei 153
Etika a nemzetközi kapcsolatokban 156
Az emberi jogok 159
Kulcsfogalmak 163
X. A nemzetközi szervezetek 164
A nemzetközi szervezetek típusai 164
Az államközi szervezetek (IGO) működésének sajátosságai 166
Az államközi szervezetek és a tagállamok 169
A nem kormányközi szervezetek (NGO) mint politikai
szereplők 169
Nem legális nemzetközi szereplők: felszabadítási mozgalmak,
gerillák és bűnözők 170
Kulcsfogalmak 172
XI. A világgazdaság a globalizáció korában 173
A világgazdaság a XX. században: a főbb szakaszok 173
A világkereskedelem globalizációja 179
A pénzügyi rendszer globalizálódása 183
A multinacionális vállalatok 184
Kulcsfogalmak 192
XII. Az Észak-Dél szakadék 193
Függőség és modernizáció 194
Az új gazdasági világrend követelése 197
Az adósság-csapda 199
Demográfiai robbanás és éhezés 201
A harmadik világ differenciálódása 204
Kulcsfogalmak 207
XIII. A kultúra és a vallás a nemzetközi kapcsolatokban 208
Huntington: a civilizációk szerepe 208
A civilizációk kapcsolatai: együttműködés vagy
„összecsapás"? 212
Az iszlám fundamentalizmus kihívása 215
Kulcsfogalmak 219
XIV Összegzés helyett: a globalizáció dilemmái 220
Internacionalizáció és globalizáció 220
Új nemzetközi rend? 222
Felhasznált és ajánlott irodalom 225