Inkulturáció, egyház, Európa - Az Evangélium és a kultúrák átültetése - Saját képpel

Összefoglaló

Kiadó: Mundecon Kiadó - Ismertető: Dr. Boda László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, teológus, aki több könyvet és számos tanulmányt írt. Jelen kötetét főművének tekinti, amelyben a különböző kultúrákkal történt találkozásait is kamatoztatni kívánja (18 év filozófia-tanárság, aktív kapcsolat a színpaddal, a költészettel és a képzőművészettel stb.). Életrajzát és munkásságát a magyar Ki kicsodán kívül Cambridge, továbbá az Egyesült Államok Biográfiai Intézete (ABI) közli. Utóbbi 1993-ban ötszázas válogatottjába is beillesztetett (Five Hundred Leaders of Influence) és az Ezüstpajzs érdemrenddel, majd 1994-ben a kultúra aranylemezével tüntette ki.
Jelen kötet úttörő vállalkozás. Az Európában egyre nagyobb visszhangot keltő "inkulturáció" filozófiai és történeti megalapozottságú kidolgozása, különös tekintettel a keresztény missziók hatalmas tapasztalatára. A múlt azonban csak "példa" kíván lenni számára az új Európával való szembesülés során, amely sajátos inkulturációs problémákkal terhes, s amelynek Kelet és Nyugat, Észak és Dél kulturális ellentéteit is föl kell oldani jövője érdekében.
Az "inkulturáció" egy kultúra átültetése egy másik kultúrába. E téren a nagy történelmi kísérleteket a görög, a római és az angol birodalom, meg a keresztény misszió végezte. Működésének elveit azonban csak most tisztázzuk, s ebből a Katolikus Egyház is kiveszi részét (vö. II. Vatikáni zsinat és az 1991-es Európa-Szinódus). Az inkulturáció lényegének feltárása kétségkívül mind a vallási, mind a világi kultúra értelmezését gyökereiben érinti.
E könyv nem csupán szakembereknek íródott. Bármely olvasó gond nélkül forgathatja, ha az új Európa kulturális arculata felkelti érdeklődését.
Boda László munkája egyúttal alapjául szolgálhat a témának a hazai és európai egyetemi oktatásba való bevezetéséhez is. A posztmodernre valló sokszínűség - első látásra talán - megkérdőjelezi a mű tudományos jellegét. Nem feledjük el azonban, az igazi tudomány ismertetőjegye - legalábbis Kant szerint - nem más, mint a széles körű és sokoldalú ismeretgyarapítás.- További ismertető: "Belelapozás".

------------------------------------- Tartalom: Bevezető 9 Útmutatás a dokumentációhoz 13 Az inkulturáció fogalma és esélyei Egy új fogalom analízise és megnyilvánulási formái 17 Kultúra és inkulturáció 17 Az inkulturáció fogalma, analógiái és fajai 20 A dezinkulturáció (akkulturáció). A kulturális emlékek lerombolása 22 A kolonialista inkulturáció 24 Az izolált inkulturáció 31 Az inkulturáció esélyei 33 Az inkulturáció közlője és befogadója 33 Az inkulturáció piramisa és annak rétegei 36 Az irracionális réteg inkulturációs problémái 36 A cselekvő jellegű (mozgó) kultúra átadása 39 Inkulturáció és manipuláció különbsége a nevelésben 43 A "piramis" két felső rétege 45 Az absztrakt-racionális réteg különleges nehézségei 45 A zseni és az inkulturáció 48 A "piramis" egyes rétegeinek kapcsolódása 50 Az inkulturáció kritériumai 52 Az inkulturáció az egyház tapasztalatában Az inkulturáció a Szentírásban 59 Az inkulturáció védekező jellege az Ószövetségben 59 Az Újszövetség nyitottá válik a görög kultúra befogadására 60 A kinyilatkoztatott igazságok sajátos inkulturációs módszere a dramatizálás 62 A görög és római kultúra átvétele az egyházban 65 A görög filozófia és irodalom begyökereztetése a teológiába az ókeresztény korban 65 A görög filozófia latin nyelvű átültetése. Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás 67 A latin eposz inkulturálása. Vergilius és Dante 73 A klasszikus kultúra átplántálása a reneszánszban. Az európai humanizmus törekvése 79 A római jog begyökerezése az egyházjogba 86 A II. Vatikáni zsinatot megelőző idők pozitív és negatív tapasztalatai 90 A nem keresztény kulturális emlékek megbecsülése 90 Cirill, Metód és a nemzeti nyelvű liturgia vitája 91 Az első kínai misszió és az inkulturáció prófétája: Mateo Ricci 92 A templomépítés mint a környezeti elemek felhasználásának modellje 95 Liturgia és inkulturáció 96 A II. Vatikáni zsinat és az irányelvek gyakorlati megvalósításának kísérletei 101 A zsinat állásfoglalása és az Evangélium inkulturálásának feladatai 101 Az inkulturáció iránymutató szempontjai 104 A latin-amerikai kísérlet. A felszabadítás teológiája és a pluralizmus az egyházban 107 A "Lumkó" intézet Afrikában és az inkulturáció "középútja" 110 A világkatekizmus megjelenését megelőző viták. Az "egység a sokféleségben" elve 113 Az új Európa és az inkulturáció feladatai Európa belső inkulturációjának terepszemléje 121 Az új Európa inkulturációs problémái 121 Az európai kultúra nagy előítéletei 124 Az európaiság tudatának paradoxona 127 Nyugat- és Kelet-Európa inkulturációs találkozása a pártállamok időszakában 132 Kríziselméletek és próféciák Európáról 135 Európa szellemi határai 138 Az európai tudat összekötői 141 Európa nyelve 141 Európa sikerkönyvei és neves levelezői 146 Az európai kultúra nagy utazói 155 Hírhedett zenésze Európának. Liszt Ferenc 159 Egy tudományos "vándortársulat" Európában: a Societas Ethica 163 Nyugat-európai utas Kelet-Közép-Európából. Zbigniew Herbert: "Barbár a kertben" 166 Van-e még esélye a keresztény értékeknek Európában? 169 Szekularizáció, ateizmus, és a vallás rehabilitálása a történelmi fordulat után 169 Visszatérnek-e a szentek Európába? 172 Az újraevangelizálás feladata Európában 176 Összegező visszapillantás 182 Jegyzetek és irodalmi utalások 186