Szilágyi Sándor szerző

Szilágyi Sándor

SZILÁGYI SÁNDOR tiszt. bölcseleti doktor, a budapesti m. kir. egyetemi könyvtár igazgatója, a m. tudom. Akadémia rendes tagja, ifj. Sz. Ferenc tanár és történetíró fia,szül. 1827. aug. 30. Kolozsvárt. Középiskolai tanulását szülőföldén befejezve, 1841 őszén u. ott a felsőbb tanulók sorába lépett és négy év alatt elvégezte a bölcseleti és jogi tanfolyamot, hol az utolsó évben a felsőbb síntaktikai és a retorikai (4. és 5.) osztályokban a német nyelv tanításával is megbízták. Ez idő alatt tanult meg franciául. 1845. jún. 26. a kolozsvári tör. királyi táblán tharzói Ágfalvi Imre ítélőmester mellett írnoknak esküdött föl. 1846. júl. 8. a királyi főkormányszéki írnokok közé vétetett föl s itt különböző hivatali ágakban gyakornokoskodva, deciz. 28. tiszteleti hites jegyzővé, 1848. febr. 9. főkormányszéki fogalmazógyakornokká neveztetett ki. A márciusi események után mint nemzetőr egy ideig az élelmezési osztálynál szolgált. Kevéssel ezután, Kolozsvárt elhagyva, Pestre jött és itt a Pesti Hir lap és Életképek munkatársa lett, de nem tartózkodott itt állandóan, hanem időközben megfordult Szegeden és több vidéki városban is. A szabadságharc után visszatért Pestre. Itt egész idejét irodalmi munkásságának szentelte. 1850-ben Magyar Emléklapok c. folyóiratot alapított, hogy így maga körül koncentrálja a szétszórt írói erőket; az év első felében hat füzet jelent meg belőle; aztán Sz. maga adta ki ezt a folyóiratot, de csak az első füzet jelenhetett meg, mert a példányok nagy részét a rendőrség elkobozta s a vállalatot betiltotta; ennek folytatása volt a Magyar Írók Füzetei, melyet szintén Sz. adott ki és szerkesztett 1850 második felében; ebből is csak négy füzet jelent meg, mert ezt is betiltották. (Ezen négy füzet Magyar Írók Albuma c. külön is megjelent). Folytatása volt a Pesti Röpítek, magyar írók füzetei a szépirodalom, társasélet és divat köréből; ezen hetilap megindult 1850. okt. 6. és a 10. száma, mely Pesti Ívek c. alatt jelent meg, volt az utolsó, miután a 11. száma betiltatott. A szerkesztőt már előbb egy ízben kitiltották Pestről, a minek visszavonását atyja, a hivatalos Magyar Hir lap szerkesztője, csak nehezen tudta kieszközölni, s most a haditörvényszék elé állítással is fenyegették, ha a szerkesztést folytatná. Tehát ha heti folyóiratot nem adhatott ki, irodalmi évkönyvet szerkesztett Nagyenyedi Album c. (1851. Budapesten, melynek második kötetét elkobozták. Előfizetőit később Nők Könyve 1853. c. Almanachhal kárpótolta, tartalmát az elkobzott II. kötetből állította össze). 1851. júl. tett ugyan még egy kísérletet a Pesti Füzetekkel, de ez sikertelen volt, csak egy szám jelent meg belőle, ezt is elkobozták és folytatására nem nyert koncessziót. 1852. szept. 20. a kecskeméti ref. kollégiumba a matematika tanárának választották meg. 1853. jún. 4. a nagykőrösi egyháztanács meghívta a földrajzi és történeti tanszékre. Ezen meghívást készséggel elfogadta, mert pesti munkatársai közül: Arany, Mentovich Ferenc, Szabó Károly, Salamon, Ballagi itt tanítottak; meg is maradt ezen állásában 14 évig (1853–67); a két említett tantárgyakon kívül Arany eltávozása után a magyar irodalmat, a 60-as évek elején a jogi tantárgyakat is tanítva és Báthori Gábor püspök mellett egy ideig titkári teendőket is végezve. A tanításon kívül az irodalom terén is működött. A m. tudom. Akadémia 1857. deciz. 15. választotta levelező tagjává (1873. máj. 21. rendessé; az irodalomtörténeti és történettudományi bizottságoknak is tagja volt). 1867. jún. 16. báró Eötvös József miniszter a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz titkárnak nevezte ki, s ezután egyszersmind több évig tanította a Ludovika Akadémián a történelmet. Pestre költözése után még nagyobb buzgalommal látott a történetíráshoz és forrásművek sajtó alá rendezéséhez. Több ízben tartott emlékbeszédet az Akadémia elhunyt tagjai fölött. 1875. okt. 6. a m. történelmi társulat titkárának választotta s az 1875. évfolyam 8. füzetétől kezdve Századok c. folyóiratának szerkesztését is reá bízta. A társulat anyagi és szellemi fejlődése körül elévülhetetlen érdemei vannak. Ő indította meg 1878. a Történelmi Tár c. évnegyedes folyóiratot, 1885. pedig a Magyar Történelmi Életrajzok c. vállalatot (1889–1899), mely évi öt füzetben hoz nagyobb történelmi tanulmányokat. Irodalmi vállalkozásai között van még egy maradandó alkotása: A magyar nemzet története c. nagy illusztrált munka szerkesztése, mely tíz kötetben 1895. indult meg arc z- és tájképekkel, oklevél- ast. hasonmásokkal, autogramokkal gazdagon illusztrálva. Kiváló érdeme, hogy buzdításával, irányításával és vezetésével egész történeti iskolát alapított, melynek Károlyi, Thallóczy, Fejérpataky, Nedeczky, Acsádi, Schönherr, Barabás, Áldásy ast. nevesebb tagjai. 1878. okt. 7. a m. kir. tudományos egyetemi könyvtár igazgatójává nevezték ki. 1895. a kolozsvári egyetem bölcseleti kara tiszteletbeli doktorrá, 1896. jún. 2. a bécsi cs. és kir. tudományos Akadémia külföldi levelező tagjává választotta. Alelnöke volt a m. heraldikai és genealógiai társaságnak s a székely művelődési és közgazdasági egyletnek ast. 1896. nov. 26. miniszteri tanácsosi címet nyert. 1897. hetvenedik születésnapja emlékére tisztelői bronzemlékérmet verettek, melyet a m. történelmi társulat jún. 21. gyűlésén ünnepélyesen nyújtották át neki. Meghalt 1899. jan. 12. Budapesten. Kolozsvárt a Szilágyi emlékünnepélyen és a szülőházán történt emléktábla-leleplezésen 1900. nov. 2. Nedeczky Lajos tartott emlékbeszédet; a M. Tört. Társulatban 1900. Károlyi Árpád és a M. tudom. Akadémiában 1901. nov. 26. Fraknói Vilmos mondott felette emlékbeszédet. Arcképét olajba Barabás, Egerváry, Cserna s Ellinger festette. Emléktábláját Kolozsvárt szülőházán 1900. nov. 2. leplezték le, síremlékét (Fadrusz műve) a budapesti Kerepesi temetőben 1901. máj. 9. Több száz cikkének jegyzéke fel van teljesen sorolva Fraknói Emlékbeszéde (Búest, 1902.) függelékében a 40–106. l., Dézsi Lajos által összeállítva

Szilágyi Sándor művei - 3. oldal

Szilágyi Sándor: Boldog rabságom e-Könyv
e-Könyv

Boldog rabságom

KOINÓNIA, 2016

A kötet első kiadása a kommunista rendszerben illegálisan nyomtatott és terjesztett könyvek között sikerkönyvnek számított. Most a harmad...

Online ár:

1 390 Ft

Szilágyi Sándor: Sentenced to Joy könyv
könyv

Sentenced to Joy

Koinónia Kiadó, 2019

How timely it is that Pastor Szilágyi's memoir of his forced labour in Communist-run Romania now appears in English! The waning of the ch...

Online ár:

2 125 Ft

Eredeti ár: 2 500 Ft

Árinfó

Akciós ár: a vásárláskor fizetendő akciós ár

Online ár: az internetes rendelésekre érvényes nem akciós ár

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár

Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár

Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb akciós ára

További információk

Árinfó

Akciós ár: a vásárláskor fizetendő akciós ár

Online ár: az internetes rendelésekre érvényes nem akciós ár

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár

Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár

Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb akciós ára