Mandalák

Összefoglaló

Egy idézet, ami önmagáért beszél: "a kétségek között vergődőre gyönyörű szomorú hangjára a meglelt igazságot hiába hát hogy gondoltam megtaláltam hátha mégis nekik van igazuk lehet valóban csak az a fontos amit ők annak tartanak felesleges tán még hamis is a tudás amit kínálok közöttük vagyok de mégsem érzem velük lennék megmondják mert ők jól tudják mit kellene tennem ha nem úgy cselekszem számonkérnek cselekvésem számukra álmodozás hiábavalóság pocsolyába vágysz vissza te aki madarak reptét ismered a tisztaság angyala pokolra nem szállhat a mindenekre szabadságom immáron tökéletes hiszen érzem gondolom aki magam vagyok lakatlan sziget az ő terükben az ő idejükben mozogva cselekedve is látom mindent vérvörösre festő naplementémet tengerem partján titkokat takaró hegyeim mögé bukik le a nap hagyom hogy szám mosolyogjon kedvem hogy jó legyen mert elindultam a hegyeken túlra hogy heggyé váljak magam is immáron soha magányosan tudom hova tartozom"