Rendi választás vagy uralkodói kinevezés? Koronaőrök az 1608 utáni másfél évszázadban - A bécsi udvar és a magyar rendek együttműködésének és konfrontációjának lehetőségeiről és határairól

Összefoglaló

A kora újkori Magyar Királyság rendjei három kérdéskörben bírtak választójoggal: a király-, a nádor- és a koronaőr-választás területén. Míg az első két témakörről számos feldolgozás született, a koronaőrök kapcsán az alapkutatások is elmaradtak. A "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének könyve ezt a hiányt igyekszik pótolni az 1608 és 1751 közötti időszakra vonatkozóan. A kötet elsősorban a következő izgalmas kérdésekre keresi a választ: mikor és hogyan szerezték meg a rendek a jogot, hogy az uralkodó két katolikus és két protestáns mágnásjelöltje közül az országgyűléseken koronaőröket választhassanak? Kik, miért és mily módon korlátozták ezt, bevezetve a diétákig tartó uralkodói kinevezések gyakorlatát? Hogyan történt a koronaőrök beiktatása a Pozsony várában 1608 végén kialakított koronaőrző teremnél? Miként szorultak ki a protestánsok a koronaőrök sorából? Lehetett-e egy kormányszerv elnöke a korona őre? Mely famíliák adták a koronaőrök többségét? Pálffy Géza akadémikus monográfiájában nemcsak a Szent Korona védelmének történetébe, hanem a bécsi udvar és a magyar rendek küzdelmeibe és együttműködésébe is betekintést nyerhet az olvasó. A kötet így mindenkinek ajánlható, aki érdeklődik legfőbb nemzeti kincsünk históriája és a Habsburg-magyar kapcsolatok iránt.