Faix fotográfusi életműve akkor indult, amikor a 19. és 20. század fordulóján a magyar fotóban – miként a világban másutt is – két nagyon intenzív, ellentétes irányú folyamat zajlott éppen. A műtermes fényképészet, azon belül is főleg a portréfotó, egyre kommerszebb lett, mind kevesebb ötletet, egyéni ízt tartalmazott, sablonokat gyártott nagy számban, igaz, azt viszont szépen és igényesen tálalva. Ekkor kezdett erősödni az addig nem számottevő műkedvelő fényképészet, amely inkább természetfotókkal, tudományos igényű felvételekkel, családi és privát fényképekkel volt jelen a honi fényképezésben. Ezzel párhuzamosan témáiban, választott eszközeiben is kezdett elkülönülni az addig etalonként kezelt műtermes fényképezéstől, s az új témák, az új technikák nyomán kialakult a mai értelemben vett művészfotográfia. A kor műkedvelő fényképésze általában művelt, a szépművészetek világában jártas, kémiailag, optikailag képzett, a fotótechnika megannyi ágát igényesen alkalmazó egyén, aki napi munkája mellett, után, elsősorban önmaga örömére, személyisége kiteljesítése érdekében fényképezett.
"Nagyon sokféleképpen lehet rossz egy Budapestről szóló könyv. Például úgy, hogy mindenáron be akarja bizonyítani: ez a világ legszebb városa. Vagy épp az ellenkezőjét: hogy milyen kilátástalanul n...
Online ár:
10 192 Ft
Eredeti ár: 11 990 Ft
Online ár:
4 229 Ft
Eredeti ár: 4 975 Ft
Online ár:
12 665 Ft
Eredeti ár: 14 900 Ft
Online ár:
2 975 Ft
Eredeti ár: 3 500 Ft