Emlékiratok

Összefoglaló

"Neki is elmondtam, mint minden jobban ismert német tábornoknak, hogy a 2. magyar hadsereget milyen nagy fegyverzeti, felszerelési és kiképzési hiányokkal vetették be a szovjet csapatok ellen, s mily nagy veszteségekkel zártuk a doni harcokat. A parancsnokságom alatt álló III. hadtest - mint a 2. német hadsereg utóvédje -, a csaknem teljes megsemmisülés utolsó négy napján már nem kapott sem lőszert, sem élelemutánpótlást. Többszöri kérésem ellenére sem váltották fel a teljesen kimerült csapatokat.
Schmidt altábornagy véleménye az volt, hogy a magyar felső vezetésnek sokkal erélyesebben kellett volna fellépnie a legfelsőbb német hadvezetőségnél, hadserege jobb felfegyverzése végett. Hiszen ez német érdek is lett volna. Szerinte a keleti harcvonalon beállott vezetési zavarok és a páncélosokban való hiány részben az olaszok harcbalépésének volt tulajdonítható, akiket hadianyaggal, páncélosokkal és repülőkkel kellett támogatnunk..."
TARTALOM
Előszó 5
Származásom, gyermek- és ifjúkorom 9
Hadapród és alantos tiszt 11
Az első világháborúban 16
A Székely Hadosztály 38
Aradon át Szegedre 61
Egy katonai attasé feljegyzései 65
Katonából diplomata 67
A politikai felderítő 69
A "Csatamezők Virágai" a Carlton Hotelban 74
A Lord Rothermere-akció és Magyarország 78
Gróf Bethlen István Londonban 81
"Hitler egy veszélyes agyú ember" 84
Találkozásom Szálasival 89
A Kormányzó úrnál 92
A III. hadtest élén 101
A szabadkai szerb esperes 103
A jégmező poklában 107
A búcsúparancs 131
Hadifogságom története 139
Vasziljevszkij marsallnál 141
Moszkvai börtönélmények 146
A magyar légióról 150
Beszélgetések a fogságban 155
Paulus tábornagynál 159
Hazatérés és ítélet 167
A halálos ítélet 169
Függelék:
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának határozata 173
Utószó 189
Névmutató 199
Tartalom 20