4 kötet a VILÁG-EGYETEM sorozatból: Az ​utolsó három perc + Ha egy sejt megkergül - Hogyan alakul ki a rák? + A ​pónihal lámpása - Terv és cél a természetben + Az együttélés bolygója - Az evolúció új megközelítése

Összefoglaló

Az együttélés bolygója - Az evolúció új megközelítése kötet gerincén felül egy aprócska lehorzsolódás van.

Az ​utolsó három perc

PAUL DAVIES, a University of Adelaide Templeton díjas természetfilozófia professzora a Világegyetem utolsó három percének lehetséges történetével foglalkozik. Ki ne lenne kíváncsi arra, milyen sors vár a kozmikus méretekhez képest parányi bolygóra, a Földre? A történet vége is robbanásszerűen heves lesz? A Nagy Bumm a Nagy Reccsel fejeződik be? Lehet, hogy a Halál a Teremtés ára? De lesz-e egyáltalán vége a világnak? Az emberiségnek vagy leszármazottainak – akár hús-vér élőlények, akár robotok – egyszer szembe kell nézniük az Apokalipszissel, vagy van remény a túlélésre egészen az örökkévalóságig?

Ha egy sejt megkergül - Hogyan alakul ki a rák?

Robert A. Weinberg a Whitehead Institute Onkológiai Kutatólaboratóriumának igazgatója és a Massachusetts Institute of Technology (Cambridge, Massachusetts) biológiaprofesszora. Munkásságát a New York Times így jellemezte 1996-ban: „Felmérhetetlen teljesítménye utat nyitott ahhoz, hogy több szempontból megérthessük a rosszindulatú daganatok kialakulásának mechanizmusát, amely korábban számos szakterület seregnyi tudósát játszotta ki.” A könyv közérthetően szól a rák legfontosabb kérdéseiről szakemberekhez és érdeklődőkhöz egyaránt: hogyan keletkezik a daganat, hogyan állítható meg a folyamat, hogyan semmisíthetők meg a rákos sejtek.


A ​pónihal lámpása - Terv és cél a természetben

A ​kitűnő amerikai biológus a modern darwinizmus – ezen belül is a faji alkalmazkodás speciális kérdéseinek – szakértője. Lebilincselően szellemes, magas színvonalú ismeretterjesztő könyve az adaptáció alapkérdéseit feszegeti a paleobiológia, a genetika és a legújabb molekuláris biológiai kutatás eredményeinek szemszögéből. Darwin zseniális elméletét gondolja végig a szerző – immár a biológiai információátvitel, az alkalmazkodás genetikai finomszerkezetének alapjaira építve. A „terv és cél” sajátosan érvényesül a természetben – bizonyítja frappáns eseteken (a címben jelzett világító halacska példája mellett sok-sok más életmegnyilvánulás leírásával és mélyreható elemzésével), de ez a folyamat tévedésektől, az optimális esetek mintegy véletlenszerű eltéréseitől sem mentes. Olyan alapproblémákra tér ki, mint például, hogy a természetes kiválasztódás a „jellegek tökéletesedésének” kerékkötője is egyben, és hogy a modern biológia úgy értelmezi ezt a folyamatot, mint amely lehetővé teszi az élővilág állandóságát. Miért van nemiség, miért öregedik el a szervezet? – teszi fel a kérdést, és válaszaival az experimentális biológián túlmutató következtetésekre jut, természetbölcseleti okfejtésekkel zárva a könyvet. Az igen alapos jegyzetanyaggal kiegészített mű a Világ – egyetem sorozat olyan új darabja, amelyet – biológiai szakműveltség nélkül is élvezhet az érdeklődő, de a középiskolai oktatásban is jól felhasználható.

Az együttélés bolygója - Az evolúció új megközelítése

Lynn Margulis, a University of Massachusetts (Amherst) Földtudományi Tanszékének professzora. Leginkább a sejtszervecskék bakteriális eredetével és a James Lovelockkal közösen folytatott, a Gaia-elmélettel kapcsolatos munkásságával vált ismertté. Az együttélés bolygója bemutatja, hogy a szimbizózis, ami az egymással fizikai kapcsolatban álló különböző fajok együttélését jelenti, kulcsfontosságú fejlődéselméleti újdonság. Az élet legparányibb képviselőitől, a baktériumoktól kezdve a legnagyobbig – a Földgolyóig – Margulis magyarázattal szolgál a fejlődéstörténet szimbiotikus gyökerű újdonságaira.

Az együttélés bolygója - Az evolúció új megközelítése kötet gerincén felül egy aprócska lehorzsolódás van.