Küzdelem a Kárpát-medencéért (Regionalizáció és etnoregionalizmus, avagy a nemzeti és nemzetiségi kérdés területi aspektusai Magyarországon 1690-1914)

Összefoglaló

GULYÁS LÁSZLÓ történész, regionalista (Hódmezővásárhely, 1965.) 1991 - ben szerezte meg az okleveles történelem és földrajz szakos tanári diplomáját, majd okleveles humánerőforrás - menedzser diplomát szerzett. Oktatóként 1996-ban kapcsolódott be a felsőoktatásba. Történelemtudományból PhD fokozatot szerzett. Publikációinak túlnyomó része Közép-Európa történetével, politikai földrajzával és regionális fejlődésével foglalkozik.
*

„A trianoni békediktátum megszületésének teljes történetével a mai napig adós a magyar történelemtudomány. Különösen igaz ez a megállapítás Trianon előzményeinek történetére. Az 1990 előtt marxista és az 1990 utáni poszt-marxista történetírás igen sematikus képet rajzol fel az egykori Magyarország keretei között zajló nemzeti, nemzetiségi küzdelmekről.

Ezt az álláspontot az alábbiak szerint összegezhetjük: az Osztrák–Magyar Monarchia, ezen belül a Szent István-i Magyarország a „népek börtöne” volt, és így logikus és törvényszerű a felbomlása.

Trianon igazi felelőse a dualista korszak magyar politikai elitje, amely nem ismerte fel a nemzetiségi kérdés igazi súlyát, sőt egyenesen elzárkózott a nemzeti és nemzetiségi követelések megfontolásától és kielégítésétől.

Jelen könyv arra vállalkozik, hogy meghaladja a fenti álláspontot. E törekvés jegyében áttekintő képet rajzol a történelmi Magyarországot végül szétfeszítő nemzeti és nemzetiségi kérdés területi aspektusairól. Részletesen bemutatja, hogy a Kárpát-medencében a magyarsággal együtt élő nem magyar népek a különböző történeti fordulópontokon – török kiűzése, 1848–1849, osztrák–magyar kiegyezés – milyen igényekkel léptek fel a magyar állammal szemben.

Külön hangsúlyozza, hogy a Kárpát-medencében a nemzeti gondolat ébredése és kiteljesedése párhuzamosan és egymást keresztező módon zajlott. Ezek a nemzetépítő törekvések vezettek el a magyar és nem magyar népek konfliktusainak kiéleződéséhez. Ma­gyarul nem arról volt szó, hogy a magyar politikai elit puszta gonoszságból – ahogy a marxisták mondják: sovinizmusból – nem akart semmit sem adni a nem magyar népeknek, hanem arról, hogy a Szent István-i Magyarországot, bár „csak egy ország” volt, több nemzet tekintette a hazájának.

E könyv az Osztrák–Magyar Monarchiára – és ezen belül a magyar Szent Korona országaira – nem a népek börtöneként tekint, hanem egy olyan államalakulatként, ahol több nemzet próbált meg egymás mellett élni. A szerző nézete szerint az Osztrák–Magyar Monarchia fontos és pozitív szerepeket – geopolitikai egyensúly, gazdasági térszervezés – betöltő soknemzetiségű államalakulat volt, amely sok szempontból az Európai Unió előfutárának tekinthető.

Ugyanekkor a Monarchia legnagyobb negatívumaként arra is felhívja a figyelmet, hogy partikuláris (elsősorban nemzeti) érdekek mellett megosztották a benne élő népek vélt vagy valós ellentétei is.

A Monarchia tragédiája abban rejlik, hogy olyan korszakban – a 19. és 20. század fordulója – próbált meg soknemzetiségű államként működni és fennmaradni, amikor minden nemzet saját nemzetállamának megteremtésén és megerősítésén dolgozott.”
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
• Az alapfogalmak definiálása;
• A könyv célkitűzése és szerkezete;

• Regionalizációs kísérletek: (Az első kísérlet: a Temesi Bánság. A második kísérlet: II. József közigazgatási reformja.);

• Regionalizmus a történelmi Magyarországon I. - Az etnoregionalizmus a nemzeti ébredéstől 1849-ig: (Bevezető gondolatok. Etnoregionalista törekvések.);

• Etnoregionalizmus versus regionalizáció /1849-1867/: (Bevezető gondolatok. Etnoregionalista törekvések 1848-1849-ben. A harmadik regionalizációs kísérlet: a Bach-rendszer. Bach után, avagy újabb etnoregionalista kísérletek 1860-1867.);

• Regionalizmus a történelmi Magyarországon: az etnoregionalizmus 1867-1914: (A dualista állam és az etnoregionalista törekvések. Támadások /reformkísérletek és reformtervek/ a dualista állam ellen.);

• Regionalizmus a történelmi Magyarországon: a gazdasági szerveződésű régiók születése: (A dualista Magyarország régiói. A gazdasági szerveződésű régiók és a „nemzetiségi régiók” kapcsolata.;)

• Kihívások kívülről: (Bevezető gondolatok. A pángermanizmus és a magyar állam. A pánszlávizmus és a magyar állam. A délszláv irredenta. A román irredenta 1878 után.);

ÖSSZEFOGLALÁS: Támadások felülről, belülről, kívülről. Végső konklúzió;
JEGYZETEK - FÜGGELÉKEK;