Kerényi Jenő a huszadik századi magyar szobrászat, benne a monumentális köztéri plasztika kiemelkedő egyénisége. Életművének háttere az a sajátos történelmi-szellemi valóság, amely Magyarországot az elmúlt évszázadban meghatározta. Pályája egy levert forradalmakat követő, provinciális keresztény-nemzeti kurzus idején indult a két világháború között, első nagy korszaka a háború utáni rövid, de annál termékenyebb periódusban teljesedik ki,. Monumentalista munkássága az ötvenes évtized elején, az államszocializmus legszigorúbb szakaszában válik meghatározóvá, hogy a korszak elmúltával, a hatvanas-hetvenes évtizedben rendkívül egyéni oeuvre-je mind a kisplasztikában, mind a köztéri szobrászatban egyetemes mércével mérendő magasságokba emelkedjen. Gazdagítva az európai művészetnek azt az áramlatát, amely a század folyamán soha nem csatlakozik az avantgárd, s kivált a nonfiguratív törekvésekhez, de amely érzékenyen és szuverén módon vesz tudomást a klasszikus modernizmus eredményeiről. Marini, Emilio Greco, Manzù és Gustav Seitz szobrászata, Balthus és Lucian Freud figuratív festészete minősíti azt az értéktartományt, amelybe Kerényi Jenő életműve kvalitásai alapján illeszkedik.
"A kötetben olvasható első beszélgetés a nyolcvanas évek legelején, az utolsó kettő a megjelenés előtt néhány héttel, az idén nyáron készült. A hatvanas évek nagy generációjának tagjai közül csak n...
Online ár:
4 100 Ft
Online ár:
2 790 Ft