Az Európai Unió joga az utóbbi években fokozatosan - de egyre gyorsuló ütemben - kerül a magyar jogásztársadalom érdeklődésének középpontjába. Az 1989-es/1990-es rendszerváltozást követően - amely a magyar jogrendszerben alapvető változásokat indukált, önmagában is - és annak következményeként megnyílt az út az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. A csatlakozási folyamat első jelentős állomása az 1991-ben - az (akkor még) Európai Közösségek és azok tagállamai és Magyarország között - aláírt, és Magyarországon az 1994. évi I. törvénnyel ratifikált Társulási Szerződés. A Társulási Szerződés nyilvánvalóvá tette mindenki számára, hogy a csatlakozás egyik alapvető feltétele - de az sem túlzó állítás, amely szerint a csatlakozás maga - a magyar jognak az Európai Unió jogához való közelítése és az azzal való harmonizációs folyamat végrehajtása. Így az utóbbi években nemcsak a joghallgatók, de a gyakorló jogászok is arra kényszerültek, hogy az uniós jogot tanulmányozzák, példaképp elég utalni itt az uniós versenyjog és az 1997. január 1-je óta hatályos magyar, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény nagyfokú hasonlóságára. Megállapítható, hogy az uniós jog már most a mindennapi jogalkalmazás részévé vált, amely megállapítás -természetesen - még inkább igaz lesz akkor, amikor Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. A csatlakozás - remélhetően minél korábbi - időpontjáig azonban a magyar jogásztársadalomnak (ideértve joghallgatókat és gyakorló jogászokat egyaránt) a felkészülést folytatnia kell, amely folyamathoz kíván segítséget nyújtani ez a könyv.
Az elmúlt harminc éven végigvonul a jóléti állam válságáról, végéről, reformjáról, megmenthetőségéről szóló vita. A legutóbbi évtized pénzügyi és gazdasági válsága nyomán ez a vita újabb fejezettel...
Online ár:
890 Ft
Online ár:
4 500 Ft