Egy szívsebész naplója

Összefoglaló

ELŐSZÓ
Részlet a könyvből:

"- Óaaah, jaj de szorít! Istenem, meghalok, a szívem, jaj, kiszakad! Nincs itt ebben a házban senki, aki segítsen? - préseli ki magából a férfi eltorzult arccal. - Gyerünk a kocsihoz! Nem, nem lennék képes vezetni, még fának mennék. Nem mindegy, te barom, hogyan halsz meg, de mindjárt, ha nem teszel valamit? Szorít, szorít, hú, de nagyon! Kaporszakállú Nagyisten, segíts, nem hiszek nagyon benned, de most segíts, vagy megdöglök!
A zihálás miatt szaggatottan, ijesztő hangsúlyozással buggyannak ki belőle a szavak.
- Segítened kell, olyan fiatal vagyok, nem halhatok meg, mi lesz a gyermekemmel, mi lesz Zsuzsával, hiszen most kezdődne csak igazán! Ne! Neee! - mormolja egyre erőtlenebbül.
- Futás, na, gyerünk, itt a kórház a következő sarkon, oda kell érnem, o-da kell ér-nem! Jó, nem futva, de szaporán. Jaj, nem bírom! Mit bámulsz, te ökör, szívrohamom van, tudom. Nem láttál még szívinfarktust? Te hülye, inkább segíts, hogy odaérjek! Nem segítesz, mi? Félsz az eltorzult pofámtól? Fáj nagyon, nem érted?! Csak szaporán, szaporán." Vissza
FÜLSZÖVEG
Tarr Ferenc szívsebész könyvének komoly hagyományokkal bíró műfaja a napló, ám ő felrúgja a hagyományos naplóírás kereteit, hogy térben és időben messzire kalandozhasson. Mintha egyetlen nagy füzetbe írná a múlt, a közelmúlt és a jelen történéseit, ami végül egy gazdag, tartalmas élet és egy ellentmondásoktól feszülő kor látleletévé áll össze.
Egy orvos naplója önmagában is rendkívül izgalmasnak ígérkezik, hát még, ha a kendőzetlen őszinteség pontos korrajzzal és lírai szépségű emlékekkel, jóízű humorral, valamint örömteli erotikával párosul.
A filozofikus hajlamú orvos-író könyvének középpontjában a nagybetűs Erkölcs áll: egy alapvetően erkölcsös és jóra törekvő ember küzdelmei korunkkal, amely - mint azt mindannyian érezzük - morál tekintetében igencsak kihívásokkal küszködik. Hagyománytisztelet feszül szembe a hatalom és siker hajszolásával; beszűkült rutinszerűség az újat akarással; jóra törekvés a közömbösség és a rosszindulat megnyilvánulásaival.
Nem csupán hiteles korrajz, valamint egy orvos életének emberpróbáló helyzetei és állomásai tárulnak elénk, hanem egy olyan ember, akinek legfőbb szabálya, hogy mindig és mindenáron hű maradjon elveihez