Emberi jogi enciklopédia

Összefoglaló

Az emberi jogok államon belüli és nemzetközi védelme a második világháború után indult soha nem látott fejlődésnek; nem utolsósorban annak következtében, hogy az ENSZ célul tűzte ki „az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartásának” előmozdítását és támogatását.
Az elmúlt több mint hét évtized alatt nemcsak az emberi jogokra vonatkozó belső jogi, alkotmányos és törvényi szabályok, valamint a nemzetközi jogi normaanyag nőtt meg rendkívüli mértékben, de létrejöttek a jogok védelmének és betartásának nemzetközi és államon belüli eszközei és intézményei. A fejlődés egyik legnagyobb eredménye, hogy az emberi jogok ügye többé nem tekinthető az államok belső szuverenitásába tartozó kérdésnek, és a nemzetközi közösség felé az államok felelősséggel tartoznak az emberi jogoknak állampolgáraik és a területükön tartózkodó külföldiek számára történő biztosításáért.
Kötetünk az emberi jogok témaköréből írott százkét tanulmányt tartalmaz, amelyek felölelik nemcsak az első, második és harmadik generációs emberi jogokat, hanem az emberi jogok kialakulásának történetét, az eszmetörténeti előzményeket, a jogok védelmének szervezeti és intézményi kereteit, egyes kiemelkedő jelentőségű szerződéseket, dokumentumokat, továbbá az emberi jogok témaköréhez kapcsolódó jogi fogalmakat; de megtalálhatók a kötetben egyes tradicionálisnak nem minősülő jogok, illetve vitatott alapjogok, sőt olyan kérdésről is szó van, mint az állati jogok problematikája.
Az emberi jogokkal kapcsolatban gyakran alkalmazott különféle csoportosítási szempontok helyett – az enciklopédikus feldolgozásából adódóan – a kötetben a tanulmányok ábécérendben találhatók. Az egyes jogok kapcsán az írások a nemzetközi normákból indulnak ki, s foglalkoznak a hazai szabályozással, a nemzetközi bírói fórumok és különféle bizottságok, továbbá az Alkotmánybíróság gyakorlatával.
Az enciklopédia hatvanhét szerző közös munkájának az eredménye. Ilyen nagy létszámú szerzői gárda esetén természetes, hogy a tanulmányok sokszínűek, ami részben a szerzői szabadságnak, részben pedig a különféle jogokkal kapcsolatos szakmai vitáknak is köszönhető.
Az egyes írásokon belül, amennyiben olyan jog, fogalom, intézmény kerül említésre, amelyről a kötetben önálló tanulmány található, úgy arra a dőlt betűs szó előtti → utal. Minden tanulmány végén néhány tételből álló irodalomjegyzék segíti az olvasót a téma további tanulmányozásában. Szintén az olvasónak az emberi jogokkal kapcsolatos tájékozódását hivatott elősegíteni a kötet végén található, a témakör egészével összefüggő kommentárokat, összefoglaló munkákat tartalmazó bibliográfia. Miután vannak olyan emberi jogi fogalmak, szervezetek, intézmények, dokumentumok stb., amelyekről önálló tanulmányok nem készültek, azonban az egyes írásokban ezekről is szó van, így az azokra való rákereséshez a kötet végén található utalószavak jegyzéke ad útbaigazítást.
Az enciklopédia szerkesztője valamennyi szerző nevében köszönetét szeretné kifejezni a kötet két lektorának, Kukorelli István és Lévay Miklós professzoroknak. Szintén köszönetet szeretne mondani a szerkesztőbizottság tagjainak, Bragyova András és Kardos Gábor professzoroknak, nélkülük ez az enciklopédia nem jöhetett volna létre.