A magyar adórendszerben 1991. január, azaz a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) hatályba lépése óta léteznek a mai értelemben vett helyi adók. A helyi adók léte egy kétszintű jogalkotás eredménye, valamely adóalany tényleges helyi adókötelezettsége pedig háromszintű jogalkotás eredményeként áll elő. A helyi adóztatás közvetve a legmagasabb szintű jogforrásból, az Alaptörvényből (korábban az Alkotmányból) fakad. Az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében ugyanis a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. A Htv. nevesítetten háromféle adótípust, a vagyoni típusú adókat, a kommunális jellegű adókat és a helyi iparűzési adót különbözteti meg. A Htv. terminológiája szerint vagyoni típusú adónak minősül az építményadó és a telekadó, kommunális adónak tekinthető a magánszemély kommunális adója és az idegenforgalmi adó, az iparűzési adónak pedig két alfaja különböztethető meg: az állandó és ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adó. A "Helyi adók és a gépjárműadó jogmagyarázata" szakkönyv az általános szabályoktól kezdve számos példán keresztül magyarázza el az adó adókötelezettség keletkezését, tárgyi és személyi hatályát, az adók kiszámításának módját bevallását és elszámolását.
Ez is elérhető kínálatunkban:
Az állatvédelem messze több annál, mint néhány állatszerető ember - sokak által hóbortnak tartott - szabadidős állatmentő tevékenysége: az emberek védelme ma már elképzelhetetlen az állatok védelme...
Online ár:
5 092 Ft
Eredeti ár: 5 990 Ft
Online ár:
3 660 Ft
Eredeti ár: 4 305 Ft
Online ár:
30 600 Ft
Eredeti ár: 36 000 Ft
Online ár:
5 400 Ft
Eredeti ár: 6 000 Ft
Online ár:
6 175 Ft
Eredeti ár: 6 500 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján