Miként is értelmezhető a magyar nyelvújítás fogalma az elmúlt 10-15 esztendő irodalomtörténeti szakirodalma alapján. Bár 10-15 év tudománytörténeti léptékkel mérve (legalábbis az irodalomtörténet-írás szempontjából) nem hosszú idő, mégis szükségesnek látszott ez az áttekintés. A 2001-ben kezdődő, Kazinczy Ferenc műveinek kritikai kiadására irányuló kutatási program ugyanis lehetőséget teremtett a nyelvújítással kapcsolatos problémák újragondolására is. A Kazinczy-hagyaték szerkezetének és hagyományozódásának mélyebb megismerése éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nyelvújítás történetének elbeszélése erősen Kazinczy-központú. Ez érvényesül például az ortológus-neológus megkülönböztetésekor, vagy a nyelvújítási harc "állomásaiként" kanonizálódott szövegek esetében is. Ugyanakkor azt sem árt tudatosítani, hogy a magyar nyelv ügyéhez kapcsolódó elméleti irodalom milyen közösségfogalmakhoz kapcsolódott a 18-19. században, illetve milyen információink vannak a magyar nyelv korabeli használatáról.
Márai emigrációs vándorlásainak első állomása Németország. 1919 és 1923 között Lipcsében, Frankfurtban és Berlinben folytatja tanulmányait és művészi útkeresését, fontos szellemi találkozások hatás...
Akciós ár:
1 800 Ft
Online ár: 3 420 Ft
Eredeti ár: 3 599 Ft
Online ár:
3 570 Ft
Eredeti ár: 4 200 Ft
Online ár:
4 242 Ft
Eredeti ár: 4 990 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján