Tanulmányok

Összefoglaló

A jelen kötetben John Morley, az újabb angol publicistica egyik legkiválóbb képviselőjének néhány értekezését veszi fordításban az olvasó. Az eredetileg folyóiratokban megjelent dolgozatokat utóbb könyvalakban adta ki a szerző Critical Miscellaines czím alatt; ebből a gyűjteményből választottuk közleményeinket.
Szerzőjük neve mellé egy franczia író (A. Filon, Profils anglais) a következő jelzőket tette: „kritikus, hírlapíró, államférfiú''. Csakugyan e hármas, de szoros correlatióban álló munkakörre terjed ki Morley tevékenysége. Államférfiúi legutolsó tényére még mindnyájan emlékezünk: arra, hogy a Németország ellen indított mostani háború megindultakor lemondott miniszteri állásáról. A kik a jelen kötetet elolvassák, megtalálhatják e lemondás benső okát; látni fogják, hogy szerzőnk nagy bámulója a német léleknek és tudománynak. Politikai hitvallása tekintetében Angliában sokan a legradikálisabb irányzat követőjének tartották, a mely véleményre főképen Robespierre-ről írt, kötetünkben is meglevő értekezése szolgált alapul.

Tartalom

Carlyle
Carlyle hatása és annak tartóssága 1
Irodalmi szolgálatai 4
Külön mértékkel kell mérni 8
A költői és a politikai véralkatról 9
Rousseau és Carlyle 10
A társadalmi kérdések kezelésének költői módja 13
A tehetetlen nyugtalanság; miképen tárgyalja Carlyle 15
Módszere a legtisztább individualismuson alapszik 18
Carlyle történelmi állása az európai reactióban 20
Coleridge 22
Byron 23
Carlyle legyőzi a byronismust 25
Goethe 26
Carlyle iránya valójában gyakorlati, bár elfátyolozza 28
Azonosítja az anyagi rendet az erkölcsivel 30
Elfogadja azt a tételt, hogy a czél szentesíti az eszközöket 31
A viszonylatoknak a pathologikus elv szerint szabályozott két rendje 34
Carlyle hibásan tárgyalja őket 35
Elhallgatásai 37
Egyaránt ellenzi a metaphysikát és a physicisták végső követelményeit 38
A természeti supernaturalismus és igazságának mértéke 40
Sajátos fatalismusából származó két tulajdonsága
Lenézi az erkölcsi szabatosság túlhajtását 42
Nincs benne rokonérzés a tömegek iránt 46
Az élet semmiségéről való nézetének veszélyei 48
A hősök imádata és annak helytelensége 49
A régi európai rend feloszlásáról való elméletek 53
Carlyle nézete a franczia forradalomról 55
Carlyle nézete a reformatióról és a protestantismusról 57
A politikai szempont megértéséhez nincs érzéke 59
Robespierre
Bevezetés 62
Különböző nézetek Robespierre-ről 64
Ifjúsága története 65
Mint ügyvéd Arras-ban 67
Ismeretsége Carnot-val 69
A Rendek egybehívása 70
A forradalom megjövendölése 71
Kísérletek reform-miniszterekkel és azok elbocsátása 72
Francziaország pénzügyi állapota 73
A monarchia tehetetlensége 75
Az "alkotmányozó gyűlés" 77
Robespierre helyesen ítéli meg a forradalmi mozgalmat 78
1789 október 6-ika 80
Robespierre helyzetének megváltozása 82
XVI. Lajos jellemzése 84
Marie Antoinette jellemzése 86
Az alkotmány és benne Robespierre nyomai 90
Az új rendezkedés bizonytalansága 92
A jakobinusok túlsúlyának jelentősége 95
A "törvényhozó gyűlés" 96
Robespierre hatalma a jakobinus klubban 98
Szónoki tehetsége 99
Népszerűségének valódi titkai 101
A válság súlyosodása 1792 tavaszán 103
1792 augusztus 10-ike 105
Danton 106
Összehasonlítása Robespierre-el 106
Összehasonlítása Marat-val és Sieyés-el 108
A "rémuralom" jellemzése 110
A girondisták bukása elkerülhetetlen 111
Francziaország kétségbeejtő veszélyben 112
A "közbiztonsági bizottság" 115
A Tuileriákban 116
A küzdő pártok 119
Az elméletek küzdelme megismétlődik 121
Robespierre magatartása 122
A héberisták 125
Chaumette és alaptévedése 127
Robespierre és az atheisták 129
Ellenszenve Anacharsis Clootz-al szemben 132
Az események új fordulata (1794 márczius) 136
Az első szakadás a jakobinusok soraiban: a héberisták 136
Robespierre elhagyja Dantont 137
A második szakadás: a dantonisták (1794 április) 140
Egy másik emlékezet ebből az időből 142
Robespierre viszonya a Bizottságokhoz megváltozik 143
A Legfelső Lény ünnepe 145
Hamis philosophiája 146
És politikai értéktelensége 147
A "prairiali törvény" 149
Miért gondolta ki Robespierre? 150
A törvény megteremti a "nagy rémuralmat" 151
Robespierre kedvtelensége a siker elmaradása miatt 154
Felelősségét nem lehet tagadni
Cathérine Théot ügye 155
Cécile Renault ügye 156
A thermidori dráma: a küzdő felek 158
Körülményei 159
Thermidor 8-ika 160
Robespierre beszéde hatástalan 161
Thermidor 9-ike 162
Híres jelenet a conventben 164
Robespierre-t elfogják 166
Küzdelem a convent és a commune között 168
Robespierre halála 169
A Bizottságok és a convent közötti küzdelem végkimenetele 170
Macaulay
Macaulay életrajza 172
Macaulay nagy népszerűsége 173
Ő és Mill a mai újságírók mesterei 175
Jellemző tulajdonsága 177
Bélyegét rányomja stílusára 178
Elbeszélő tehetsége 179
Képekben való bősége 181
Macaulay irálya az irodalmi tudás irálya 183
Nemes közhelyeket használ 184
Teljes egyetértése hallgatóival 186
Nem szereti az analysist 188
Nem elmélkedő 189
Macaulay prózája az élőszó stílusa 191
Genialitásának jellege 193
Érczes keménysége és fénye 194
Összehasonlítása Carlyle-el 196
Kemény modulatiója és gyarló ütemei 197
Összehasonlítása Burke-el 197
És Southey-vel 198
A szellemi önérzet hibái 200
A gondolatok köznapiassága 202
Befejezés 203
Joseph De Maistre
A katholikus reactio Francziaországban a XIX. század elején 205
De Maistre a mozgalomnak legjellemzőbb alakja 209
Születése, nevelése és ifjúsága 210
A francziák benyomulása Savoyába, De Maistre szökése 214
Tartózkodása Lausanneban, Velenczében és Cagliariban 215
1802-ben mint követ Szt. Pétervárra megy 220
Ottani életének sanyarúságai 1802-től 1817-ig 220
Hazatértének körülményei, halála 228
De Maistre nézete a XVIII. századból 229
De Maistre nézete a franczia forradalomról 233
A nagy kérdése, mely elé e körülmények a katholikusokat állították 234
Miképen tárgyalja De Maistre a világot kormányzó isteni rend kérdését 234
Mennyiben felel Isten a rosszért? 235
A természettudományról 239
Mit jelentenek ezek az eszmék egy oly elmének, milyen a De Maistre-é volt? 240
A társadalom-bölcselők a forradalom után két elméletet követhettek 243
De Maistre véleménye a pápaság jóltevő működéséről a multban 247
Követeli a pápai hatalom megújítását, mint az európai rend helyreállításának lényeges feltételét 252
Állampolitikai szempontból vizsgálja a kereszténységet 253
Benső gyűlölete a görögöknek speculativ gondolkozása ellen 255
Czélja socialis vagy politikai volt 257
E szempontból érvel a csalhatatlanság mellett 257
Az ő ultramontán elméletének alapját képező analogia 259
A nagyzsinatok tekintélyét ellenzi 261
Nézete a pápai canonok kötelező erejéről 262
Szózata az európai államférfiakhoz 264
Comte és De Maistre 266
Kedvezőtlen bírálata a protestantismusról 267
Törekvéseinek reménytelensége 270
Anglia terjeszkedése
Politika és történelem 274
Tekintet a XVIII. századra 277
Green úr és History of the English People cz. munkája 279
Az amerikai gyarmatok elszakadása 281
Anglia műszaki és ipari fejlődése 282
Az amerikaiak és a függetlenség 283
Seeley úr könyvének tanulságai 286
Szervezkedés háború idején 287
Sir Henry Parkes Ausztráliáról 288
Archibald Forbes úr és az ausztráliai gyarmatok 292
Earl of Dunraven javaslatai a gyarmatok tárgyában 296
Császári Zollverein vagy Tágabb Vámszövetség alakítása 297
Sir Thomas Farrer Free Trade cz. műve 298
A gyarmatok képviselete az angol parlamentben 298
Lord Grey 299
W. E. Forster úr előadása Gyarmati Birodalmunkról 300
A newfoundlandi halászat körüli vita 306
A német államszövetség 309
Befejezés 310
Név- és tárgymutató 313

1916-os.