A kötet a hisztéria, a pszichoszomatikus betegségek és a szomatizációs jelenségek változásainak társadalomlélektani kontextusát mutatja be, a tudományos diskurzusok történetét követve. A betegségelméletek története bonyolult, nemlineáris mozgásokkal írható le: elágazások, sűrűsödések, visszatérések jellemzik a koncepciók változásait. Ugyanez mondható el a tünetekről is. A nehezen magyarázható szimptómák néha eltűnnek, máskor újra visszatérnek, esetleg megváltozott formában, új jellegzetességekkel. Ez a „tünetvándorlás” egyaránt megjelenhet egy személy élettörténete során, de egy betegség, vagy betegségcsoport társadalomtörténetében is. A tünetek mindig speciális lenyomatát képezik az adott kornak és a társadalmi közegnek, amelyben megjelentek. Egyfajta testnyelvet jelentenek azok számára, akik egyéni vagy társadalmi problémákból eredő szenvedésüket nem tudják más módon megfogalmazni. Másfelől a társadalom intézményrendszerét átszövő diskurzusok eredőjeként is felfoghatók, azaz kialakulásukban jelentős szerepet kap az adott kor orvosi és pszichológiai kultúrája, továbbá a testtel és a betegségekkel kapcsolatos általános felfogás. A hisztériát, a pszichoszomatikát és a szomatizációt nem csupán azért kell egy gondolati keretben tárgyalnunk, hogy eloszlassuk a velük kapcsolatosan sokat emlegetett „fogalmi zűrzavart”, hanem mert történetük során mindig a korszellem által meghatározott társadalmi és tudományfilozófiai szükségszerűség kapcsolta össze őket.
Ismertető: Baruch Spinoza (1632-1677) filozófiája a racionalista gondolkodás csúcspontja. Nincs még egy olyan filozófus, aki ennyire szigorúan kizárólag a tiszta értelem fogalmait használva írja le...
Online ár:
1 500 Ft
Online ár:
1 500 Ft