A honfoglalás ténye és hadtörténeti értékelése

Összefoglaló

Évekkel ezelőtt, a világkiállításra és a millecentenáriumra való előkészületek során mi, kint élő magyarok azt reméltük, hogy a kommunista rendszer összeomlása után a közoktatásunk és történelmünk értékelése végre helyes mederbe terelődik és hamarosan sor kerül egy átfogó, országos méretű történettudományi felülvizsgálatra. Tévedtünk. Az elmúlt évtizedek szellemi kényszerhatása olyan súlyos zavarokat okozott a magyarság történelmi tudatában, hogy például a csodálatos Feszty-Körkép ünnepi felavatásán (1995. július) a honfoglalásról téves magyarázatok és értékelések is elhangzottak a hivatalos körök részéről, továbbra is azt a tévhitet táplálva, Hogy a Kárpátmedence nagytömegű szláv lakosságát a hódítón bejövő magyarok leigázták. Történettudományunk nemcsak elhanyagolta a nagyszabású honfoglalást, de el is torzította azt. A történészek menekülő kényszerhelyzet okaival magyarázták és főleg csak a Vereckei hágón „vonultatták" be Árpádék seregeit, és a több százezres létszámú köznépet szekerestül, jószágostul együtt. Hogy hány történész vállalkozott vereckei terepszemlére? - nem tudni, de azt igen, hogy a történelmi tényeket nem igazán tárták fel, hanem jobbára hamis mítoszokat gyártottak az íróasztaloknál, főleg olyan idegen leírásokra támaszkodva, ahol a magyarságot, a magyar históriát elferdítve ábrázolták. Az Akadémia támogatta a tévtanok szerzőit, híveit, és nem szorgalmazott tudományos felülvizsgálatot, a független, szabadon dolgozó, más irányzatú magánkutatókat pedig figyelemre se méltatta.