Ma is látom a sötétből felém törő savban élesen csillanó fénynyalábot, ahogy eléri, elönti arcomat, szememet, számat, és én hátratántorodva, fulladozva levegőért kapkodok. A sav azonnal szétszaggatja a szemhártyát, vékony rétegben beborítja a szaruhártyát, és rohamosan beeszi magát mindkét szemembe. Ez az utolsó villanás széttört, elmázolt üveggé változik, mint amikor éjszaka egy szembejövő teherautó latyakot fröcsköl az autó szélvédőjére, és az ablaktörlők nem bírják letisztítani. Így pusztult el számomra a látható világ és a hozzá tartozó életem.