TARTALOM
I. - II. kötet
Előszó 17
Bevezetés: a munkapszichológia tárgya, feladata és története 23
A munkalélektan - pszichológia 25
A munkalélektan a pszichológia rendszerében 27
A munkalélektan a munkatudományok rendszerében 29
A munkapszichológia feladataink meghatározója: a társadalmi és technikai fejlődés 30
A munkapszichológia célja 32
A munkapszichológia feladatai 34
A munkapszichológiai tevékenység helye - az üzem ( Munkapszichológia - üzemi pszichológia) 37
Az üzem mint rendszer 39
A rendszer tanulmányozásának fontos eszköze - a modell 42
A munkapszichológiai tevékenység megindítója - az üzemi probléma 44
A munkapszichológiai tevékenység és a kutatás 47
Kik a munkapszichológusok? 49
Milyenek legyenek a munkapszichológusok? 50
A munkapszichológia alapfogalmai 52
A munkapszichológia története 53
Előzmények I. Tudományos munkaszervezés (Taylor 1854-1915) 55
Előzmények II. A vezetés tudományos megalapozása (Fayol 1841-1925) 57
Kezdetek (1879-1915) 58
Pszichotechnika (1915-1930) 59
Human relations (1930-1950) 61
Ergonómia (1943-) 66
A magyar munkapszichológia története 70
A munkapszichológia módszerei 75
Témaválasztás. A probléma megfogalmazása 80
A kutatási téma megválasztása - a kutatás eredményességnek kulcsa 80
A kutatási probléma megfogalmazása; a kutatási javaslat kidolgozása és elfogadása 83
A hipotézisek felállítása 87
Adatforrások, adatgyűjtési módszerek 88
A dokumentumok elemzése 88
Az irodalom tanulmányzozása 90
A megfigyelés 92
Kérdezés 104
A kísérlet 113
Modellek és szimuláció 117
A matematikai módszerek alkalmazása a munkalélektanban 119
Orvosi és fiziológiai módszerek a munkalélektanban 130
Tesztek 151
Műszerek 189
Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának, kiértékelésének megtervezése 220
Az adatok felvétele 221
Az adatok kiértékelése 222
Adatfajták 222
Leíró statisztika 224
Matematikai statisztika 231
A kiértékelés gyakorlati végrehatjása 236
Az eredmények értelmezése, általánosítása, hasznosítása 238
Az üzemi szervezet elemzése és fejlesztése (Szervezetpszichológia) 243
Az üzemi szervezet elemzésének és fejlesztésének célja 245
Az üzemi mint szervezet - néhány alapfogalom 247
A szervezetek vizsgálatának módszerei 250
Esettanulmány 251
A szervezeti séma grafikus ábrázolása 251
Szociometria 251
Pozícióelemzés 253
Az önálló döntések mértékének vizsgálata 253
A kommunikáció elemzése 253
Összehasonlító elemzés 255
Laboratóriumi vizsgálatok 255
Operációkutatás 257
Vállalati játékok 257
Matematikai szimuláció 258
Az üzemi szervezetek elmélete 259
A bürokratikus modell 259
A szervezet klasszikus alapelvei 261
A "neoklasszikus"elmélet 262
A modern szervezetelmélet 269
Kommunikáció az üzemben 274
A kommunikáció fogalma 276
Alapvető pszichológiai tényezők a kommunikáció terén (A kommunikáció személyiségpszichológiai megközelítése) 277
A kommunikáció szervezetelméleti megközelítése 284
A szervezetfejlesztés stratégiája 293
Mi a szervezetfejlesztés? 293
Mik a szervezetfejlesztési eljárások 296
A szervezetfejlesztés lehetőségei 300
A munkatevékenység elemzése 303
A munkafolyamat-elemzés célja 305
Ki végezze a munkafolyamat-elemzést? 311
Emberi tényezők a munkafolyamat-elemzésben 312
A vezető szerepe 312
A beosztottak szerepe 313
A munkafolyamat-elemzés szakaszai 313
A probléma meghatározása, a vizsgálandó munka kiválasztása 314
Az adatok összegyűjtésének módszerei 315
Pályalélektan. Pályaválasztási tanácsadás és alkalmasságvizsgálat 345
Pályaválasztási tanácsadás 348
Alkalmasságvizsgálatok 358
Az alkalmasságvizsgálatok célja és hasznossága 358
Az alkalmasságvizsgálatok modellje 365
Egy példa alkalmasságvizsgálati rendszer kidolgozására: a JOY TLF-4 típusú mélykanalas önjáró szállító- és rakodógép-kezelői munkakörének alkalmasságvizsgálati rendszere 371
Beilleszkedés a munkahelyi szervezetbe. Belépők-kilépők: fluktuáció 381
Az új dolgozók beilleszkedése 384
A munkahelyi beilleszkedés jelentősége 384
Mit értünk "beilleszkedés"-en? 386
A beilleszkedést befolyásoló tényezők 387
A pályakezdő fiatalok beilleszkedése 392
A dolgozók munkába való bevezetésének gyakorlata Magyarországon 402
A kilépő dolgozók vizsgálata 403
Munkaerő-fluktuáció, munkaerő-mobilitás 406
Fogalmi tisztázás 406
A fluktuáció hatásai 410
A munkaerő-mobilitás társadalmi funkciói. A dolgozók szakmai karrierje (életpályája) 41
A fluktuáció okai 412
Fluktuációvizsgálatok Magyarországon 419
Sabilitás - a munkaerő-vándorlás csökkentése 424
Képzés és továbbképzés az üzemben 427
A dolgozók képzésének jelentősége 429
A képzési szükségletek felmérése 434
A képzési program kidolgozása 437
A tanulást elősegítő és gátló pszichológiai tényezők 440
A tanulók fizikai környezete 440
Tanulási görbék 442
Az eredmény ismerete (feedback, azaz visszacsatolás, visszajelzés) 445
A megtanulandó anyag szétosztása vagy koncentrálása 447
Transzfer 448
Részenként vagy egészben való tanulás 449
A felnőttek képzésének sajátos pszichológiai problémái 450
Az üzemi képzés és továbbképzés különböző formái 454
A munka melletti iskolai oktatás 454
Betanítás 457
Vezetőképzés 463
Munkavédelmi oktatás 464
Az üzemi képzés és továbbképzés módszerei és eszközei 465
Brainstorming (ötletzápor, ötletroham) 466
Esettanulmány (esetmódszer; case study) 467
Vállalati játékok (stratégiai játék) 469
Kerekasztal-konferencia 470
Hangjáték 471
"Blickfang"-módszer 471
T-csoport (Training group, magatartás-értelmező gyakorlatok) 472
Programozott oktatás 472
Az oktatás technikai segédeszközei (audiovizuális eszközök) 474
Az üzemi képzés hatásvizsgálata 475
Üzemi szociálpszichológia 497
Az üzem informális (nem hivatalos) szervezete 501
Az informális kommunikáció 502
A társadalmi státus az üzemben 503
Szubjektív tekintély, informális hatalom 503
A munkacsoport 504
A munkacsoport nagysága 506
A munkacsoport kialakítása 507
A munkahely szociális klímája 510
Csoportnorma és csoportmorál 513
A munkatevékenység motivációja 515
A motiváció fogalma 515
A dolgozók motiválásának főbb formái 517
A különféle motivációs tényezők szerepe 522
A motiváció hatása 525
A motiváció mérése 525
Attitűd 528
Mit nevezünk attitűdnek? 529
Hogyan mérjük az attitűdöt? 534
Attitűdvizsgálatok a munkapszichológiai gyakorlatban 539
Az attitűd befolyásolása 542
A munkával való megelégedettség 542
A munkával való elégedettség modelljei 543
A munkával való elégedettség vizsgálati módszerei 547
A munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők 548
A munkával való elégedetlenség és következményei 551
Összefoglalás 554
A fizikai munkakörnyezet helyes kialakítása 557
A fizikai munkakörnyezet helyes kialakításának jelentősége 559
Vizuális környezet 564
Fénytani alapfogalmak 564
A látással kapcsolatos néhány alapfogalom 570
A munkahelyi világítás kialakítása 592
A színek szerepe 608
Akusztikai környezet 618
Hangtani alapfogalmak 620
Az akusztikai környezet hatása a dolgozókra 628
A zajártalom elleni védekezés 634
A rezgések 638
A rezgések fizikai tulajdonságai 639
A rezgések hatása a dolgozókra 643
A rezgések elleni védekezés 647
Klímaviszonyok 652
A munkahelyi klímát meghatározó tényezők 653
A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 659
Hőmunka 666
Klímakialakítás - az üzemi klíma káros hatásai elleni védekezés 669
A légszennyeződés problémája 670
Meteorológiai tényezők 673
A dolgozókra ható meteorológiai tényezők 674
A meteorológiai tényezők hatása a dolgozókra 675
Az üzem és környezete 680
Fáradtság 683
Mit nevezünk fáradtságnak? 685
Definíció 685
Objektív elfáradás és szubjektív fáradtságérzés 685
Terhelés és igénybevétel 686
A fáradtságvizsgálatok célja, a megoldás lehetőségei 689
Terhelés és igénybevétel fajtái 689
A fáradtsághoz hasonló jelenségek: monotónia, éberségi szint, telítődés 690
A monotónia 690
Az éberségi szint csökkenése 692
Telítődés 693
A fizikai munka okozta fáradtság 696
A szervezet anyag- és energiaforgalma. A megterhelés 696
A szervezet igénybevétele 712
A fizikai munkák jelentősége napjainkban 717
A szellemi munka okozta fáradtság 717
A pszichikus igénybevétel vizsgálatának módszerei 718
Példa a dolgozók elfáradásának vizsgálatára 726
A munka- és pihenés rendszer 729
Több műszakos munka és az emberi szervezet munkaképességének alakulása a nap 24 órájában 730
Munkaközi szünetek 735
A munkaidő hosszúsága 741
A fáradtságvizsgálatok szükségessége és lehetősége 742
Az üzemi baleset 743
Mit nevezünk balesetnek? 746
A balesetek vizsgálatának módszerei 747
A balesetek statisztikai vizsgálata 747
A balesetek intenzív vizsgálata 750
A balesetek okaival kapcsolatos elméletek és vizsgálati eredmények 751
A baleset oka: a balesetet szenvedett dolgozó (baleseti hajlam) 751
A baleset oka: a dolgozó környezete 756
Munkavédelmi propaganda és oktatás 759
Rehabilitáció 761
Hogyan tovább? (Útószó helyett) 763
Irodalom 773
Online ár:
1 480 Ft