Munkapszichológia (Antalovics Miklós, Hajtman Béla és Izsó Lajos közreműködésével - Negyedik, bővített kiadás - SHL könyvek) - Saját képpel

Összefoglaló

Név- és tárgymutatóval - Gyulai Líviusz fejezetkezdő rajzaival - Ismertető: A munkapszichológia az a tudományág, amely a pszichológia eszközeivel igyekszik kellemesebbé és hatékonyabbá tenni a munkát. Az ember életének jelentős részét a munka tölti ki, boldogulásunk jórészt attól függ, képesek vagyunk-e önmagunkat megvalósítani a munkában. A könyv a munkapszichológia tárgyának, feladatának és történetének áttekintése után részletesen ismerteti a munkapszichológiában használatos módszereket, a munkaelemzés, a kiválasztás, a képzés, a fizikai munkakörnyezet problémaköreit. Olyan területek átfogó, magyar nyelven egyedülálló elemzését adja, mint az ergonómia, a munkabiztonság, az információs technológiák alkalmazásának pszichológiai kérdései.- További ismertető: "Belelapozás".- - - TARTALOM:
Előszó 19
Bevezetés: a munkapszichológia tárgya, feladata és története 25
A munkalélektan - pszichológia 30
A munkalélektan a pszichológia rendszerében 30
A munkalélektan a munkatudományok rendszerében 34
A munkapszichológia feladataink meghatározója: a társadalmi és technikai fejlődés 35
A munkapszichológia célja 38
Hatékonyság és elégedettség 38
A munkapszichológus hatékonysága és elégedettsége 39
A munkapszichológia feladatai 40
A munkapszichológiai tevékenység helye - az üzem ( Munkapszichológia - üzemi pszichológia) 43
A vállalat mint rendszer 44
A rendszer tanulmányozásának fontos eszköze - a modell 47
A munkapszichológiai tevékenység megindítója - az üzemi probléma 49
A munkapszichológiai tevékenység és a kutatás 52
Kik a munkapszichológusok? 54
Milyenek legyenek a munkapszichológusok? 55
Személyügy és munkapszichológia 57
A munkapszichológia története 61
Előzmények I. Tudományos munkaszervezés (Taylor 1854-1915) 63
Előzmények II. A vezetés tudományos megalapozása (Fayol 1841-1925) 68
Kezdetek (1879-1915) 70
Pszichotechnika (1915-1930) 71
Human relations (1930-1950) 73
Ergonómia (1943-) 78
A magyar munkapszichológia története 81
Összefoglaló 86
Kérdések 87
Jegyzetek 88
A munkapszichológia módszerei 91
Bevezetés 97
Témaválasztás. A probléma megfogalmazása 100
A kutatási téma megválasztása - a kutatás eredményességnek kulcsa 100
A kutatási probléma megfogalmazása; a kutatási javaslat kidolgozása és elfogadása 103
A hipotézisek felállítása 105
Adatforrások, adatgyűjtési módszerek 107
A dokumentumok elemzése 107
Az irodalom tanulmányozása 109
A megfigyelés 110
Kérdezés 117
A kísérlet 126
Modellek és szimuláció 131
A matematikai módszerek alkalmazása a munkalélektanban 133
Orvosi és fiziológiai módszerek a munkalélektanban 138
Tesztek 152
Grafológia 187
Műszerek 189
Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának, kiértékelésének megtervezése 203
Az adatok felvétele 204
Az adatok kiértékelése 205
Az eredmények értelmezése, általánosítása, hasznosítása 208
Az eredmények értelmezése 208
Az eredmények általánosítása 209
Az eredmények hasznosítása 210
Összefoglaló 213
Kérdések 214
Jegyzetek 216
Munkaelemzés 223
Munkakör-elemzés 228
Emberi tényezők a munkaelemzésben 232
A munkaelemzés szakaszai 234
A probléma meghatározása, a vizsgálandó munka kiválasztása 234
Az adatok összegyűjtésének módszerei 235
WPS- az SHL Munkakör-Elemző rendszer 253
Mi a munkakör elemző rendszer? 253
Munkakör elemzés a WPS segítségével 254
A munkaköri leírás 259
Kritárium-meghatározás 260
Munkakör-tervezés 261
Munkakör-értékelés 263
Teljesítmény-értékelés 266
Összefoglaló 274
Kérdések 275
Jegyzetek 276
Kiválasztás 277
Toborzás 282
A toborzás forrásai 282
Néhány szó frissen végzett diplomásokról 284
A toborzás módszerei 288
Alkalmasságvizsgálat 291
Az alkalmasságvizsgálat célja és hasznossága 291
Egyéni alkalmasság és csapatépítés 294
Az alkalmasságvizsgálatok modellje 297
Leépítés 304
Alkalmasságvizsgálat és kiválasztás az SHL módszereivel 307
Strukturált interjú 309
Személyiségtesztek 311
Kompetencia-teszek 315
Motiváció teszt 317
Képességtesztek 318
Intelligencia-tesztek 327
Érdeklődést vizsgáló kérdőívek 328
HURMIS 329
Értékelő/Fejlesztő Központ 329
Összefoglaló 333
Kérdések 334
Jegyzetek 335
Képzés 337
A dolgozók képzésének jelentősége 341
A képzési szükségletek felmérése 345
A képzési program kidolgozása 349
A tanulást elősegítő és gátló pszichológiai tényezők 353
Vezetőképzés 366
A vezetőképzés módszerei és eszközei 366
Karriertervezés és életpálya-menedzselés 375
A vállalati képzés hatásvizsgálata 377
Összefoglalás 380
Kérdések 381
Jegyzetek 382
A fizikai munkakörnyezet 385
Vizuális környezet 391
A megvilágítás 391
A munkahelyi világítás kialakítása 406
A színek szerepe 407
Akusztikai környezet 419
Hangtani alapfogalmak 420
Az akusztikai környezet hatása a dolgozókra 427
A zajártalom elleni védekezés 434
A rezgések 437
A rezgések fizikai tulajdonságai 438
A rezgések hatása a dolgozókra 440
A rezgések elleni védekezés 447
Klímaviszonyok 448
A munkahelyi klímát meghatározó tényezők 449
A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 449
Klímakialakítás - a munkahelyi klíma káros hatásai elleni védekezés 456
A légszennyeződés problémája 457
Meteorológiai tényezők 461
A dolgozókra ható meteorológiai tényezők 462
A meteorológiai tényezők hatása a dolgozókra 463
A munkahely és környezete 469
Összefoglalás 471
Kérdések 472
Jegyzetek 474
Fáradtság 479
Mit nevezünk fáradtságnak? 483
Definíció 483
Objektív elfáradás és szubjektív fáradtságérzés 485
Terhelés és igénybevétel 486
A fáradtságvizsgálatok célja, a megoldás lehetőségei 491
Terhelés és igénybevétel fajtái 491
A fáradtsághoz hasonló jelenségek: monotónia, éberségi szint, telítődés 493
A monotónia 493
Az éberségi szint csökkenése 495
Telítődés 496
A fizikai munka okozta fáradtság 499
A szervezet anyag- és energiaforgalma. A megterhelés 500
A szervezet igénybevétele 517
A fizikai munkák jelentősége napjainkban 522
A szellemi munka okozta fáradtság 523
A pszichikus igénybevétel vizsgálatának módszerei 524
Példa a dolgozók elfáradásának vizsgálatára 534
A munka- és a pihenési rendszer 537
Több műszakos munka és az emberi szervezet munkaképességének alakulása a nap 24 órájában 538
Munkaközi szünetek 544
A munkaidő hosszúsága 548
A fáradtságvizsgálatok szükségessége és lehetősége 550
Összefoglaló 551
Kérdések 552
Jegyzetek 554
A munkabiztonság pszichológiai tényezői (Izsó Lajos) 561
A téma aktualitása 565
Az emberi információfeldolgozás törvényszerűségei 567
Az emberi információfeldogozó rendszer általános modellje 567
Rasmussen modellje 575
Az emberi hibázás Reaason-féle alapmodellje 579
A biztonságot meghatározó pszichológiai tényezők 586
Az ember - dolgozó vagy felhasználó - mentális jellemzői 586
A mentális igénybevétel 587
Az ember érzékszervi és fizikai jellemzői 591
Az ember "baleseti hajlama" 592
Az ember időleges állapota 593
A biztonság viselkedés-központú megközelítésének modellje 593
A munkabiztonság szervezési és vezetési kérdései 596
A biztonsági kultúra 596
Emberi hibázásokról történő adat-gyűjtés és feldolgozás mint a biztonságnövelés eszköze 597
Összefoglaló 601
Kérdések 603
Függelék: Néhány - jelentős részben emberi tényezőkre visszavezethető - baleset rövid leírása és elemzése 604
Jegyzetek 626
Az információs technológiák alkalmazásának pszichológiai kérdései (Izsó Lajos) 635
A téma aktualitása 636
A felhasználó és az intelligens termékek interakciója 636
Az intelligens termékek felhasználói felületének alaptípusai: az interakciós stílusok 636
Az interakció megtervezésének általános pszichológiai elvei 641
Menüválasztásos rendszerekről általában 645
Példa a menüválasztásos rendszerekre 646
Példa a kérdés-válasz alapú interakcióra 648
Példa a több adatbeviteli eszközök alapuló interakcióra 650
Példa a beszédhang-alapú interakcióra 650
Példa a grafikus közvetlen manipulációs interakcióra 653
Példa a formakitöltéses interakcióra 655
Példa a parancsnyelvű interakcióra 658
Példa a szöveg-alapú természetes nyelvű interakcióra 660
Az ember-számítógép interakció pszichológiai modellezése: GOMS-modell 662
Intelligens termékek felhasználói szempontú tesztelése és minősítése 672
"Az intelligens termékek" használatba vételt megelőző minősítésének céljai: a komfort, a termelékenység, a hatékonyság és a biztonság fokozása 674
Intelligens termékek felhasználói szempontú tesztelési és minősítési módszerei 674
Emberi tényezők az információs társadalomban 677
Összefoglaló 679
Kérdések 680
Jegyzetek 681
Ergonómia (Antalovits Miklós) 683
Az ergonómia fogalma. Az ergonómiai szemlélet alapjai 687
Az ergonómia tudományának és gyakorlatának fejlődése. Az ergonómia alkalmazásának története 693
Az ergonómia alkalmazásának előzményei, kezdetei 693
Az ergonómia születése. A "fogantyúk és skálák" ergonómiája (1945-1960) 694
Hatvanas évek: az ergonómia ipari alkalmazása; "rendszerergonómia" 695
Hetvenes évek: ergonómia a "munka világán kívül"; termékergonómia 696
Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia; számítógép és ergonómia 698
Fejlődési trendek és távlatok az ergonómiában 702
Ergonómia alkalmazása a piacgazdaság keretei között. Termékergonómia (Egy esettanulmány bemutatása) 705
A termék és a felhasználó kapcsolata 706
Az ergonómiai szemlélet érvényesítése a termékfejlesztés során. A termék ergonómiai minősége: biztonság, hatékonyság, komfort. Elemzési és tervezési módszerek 709
Összefoglaló 725
Kérdések 727
Jegyzetek 728
Függelék - az adatok feldolgozása (Hajtman Béla) 729
Bevezetés 733
Adatfajták 734
Az adatok eloszlása 736
Az adatok transzformációja 738
A középérték 739
A szórás 741
Minta és populáció 743
A változók eloszlása 745
Egy változónak a másikra gyakorolt hatása 748
A korrelációs együttható 753
A különféle transzformációk haszna 757
A statisztikai következtetés 760
A statisztikai jellemzők eloszlása 762
A megbízhatósági intervallum 768
A hipotézis vizsgálat 771
A variancia komponensei segítségével végezhető statisztikai próbák 776
Rangsorolható adatok elemzése 784
Megállapítható adatok elemzése 785
Többváltozós módszerek 794
Hogyan tovább? - utószó helyett 799
Irodalom 817