Bizarr percek - Végzetes szerelmek - (Saját képekkel)

Összefoglaló

Ismertető: Történelmi elbeszélések - Részlet a könyvből: Zogan (1250. Kr. e.)

Evohé Maha Mai, Te Mindenek Anyja, üdv neked, sokemlőjű, termékeny Nagy Istennő, ki, nevezzenek bár a kisebbik Ázsia százharminc nyelvén Bendisnek, Britomartisnak, Kybelének, Nin-Machnak, Artemisnek, egy szent akarattal uralkodol Asszonyország felett: hódolat neked a diadalmas asszonyok s a leigázott férfibarmok Nagy Úrnőjének ez ünneplő ephesusi szent éjszakán! Te vagy a hold és a föld istennője a Nap és a tenger férfi isteneivel szemben, Te vagy a Hold Leányainak a védője, a nyugatról agyarkodó hellén Napfiak ellen... no de azért mára, a kutyacsillag, a Sirius hónapjának e hévteli legszentebb éjszakájára, a béke nevében ők, az ellenséges férfiországok is hadd legyenek hivatalosak Ephesusba. Köszönet, ugy-e, Napfiak és csak vigyázva, tisztelettel, de nyitott szemmel lépjünk be a csodák embermilliós, kincses Ephesus városába: a Zogant fogjuk látni.. További ismertető: "Belelapozás".

Pekár Gyula 1867. november 8-án született Debrecenben, író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter. Főbb művei: A táncz (1901), Livió főhadnagy (1901), Pasztellek (1902), Hatalom (1917), Magyar költők szerelmei (1920), Tisza István végnapjai (1932), Himfy szerelmei (1990) Pekár Gyula felsőfokú tanulmányait itthon és külföldön végezte, öt nyelven beszélt, nagy műveltségre tett szert. Az írás mellett aktív politikai életet élt, országgyűlési képviselő volt. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és elnöke a Petőfi Társaságnak. Pekár Gyula 1937. augusztus 19-én hunyt el Budapesten, 69 éves korában.