A mi huszadik századunk (1918, 1944, 1956)

Összefoglaló

Jelen kötet már a címével felveti a kérdést, lehet-e, kell-e még az oly viharos XX. századi magyar történelemről újabb önálló művet írni, miután már könyvtárnyi alkotás született meg mindhárom – itt sorsfordítóként középpontba állított – esztendővel kapcso­latosan is.

Ez a kötet válasz erre. Igen, határozottan vállalt nemzeti érzelmű feldolgozásra még mindig szükség van, papírra kell vetni, mi is történt velünk valójában.

Ezek az írások elsődlegesen a XXI. századból eddig eltelt néhány esztendő hazai politikai bukdácsolásait tapasztalva, az ehhez görcsösen ragaszkodók részéről a hatalomgyakorlás jelen irányvonalának igazolására mutatkozó, a múlt meghamisítását is felhasználó hazugságözön ellenhatásaként születtek meg.

Végleg fel kellett ismernünk, hogy a nemzetközi kommunista Saulusokból nemzetközi demokratikus Paulusok lettek, a változás csupán annyi, megtagadott nemzettestvéreik feletti hatalmukat immár nem orosz szuronyokkal, hanem amerikai bankokkal biztosítják.

Nekik sem a kommunizmus szóban rejlő általánosan közös, sem a demokratizmus fogalom által lefedett népuralom meghatározáshoz nincs közük. Hatalmuk továbbra sem a nemzetakaratot testesíti meg, ezért az ezt igazolni szándékozó, múltat, jelent, jövendőt tekintve egyaránt megtévesztő tanításaikat tapasztalva, nem hallgathatunk tovább.

Ezekkel a mindenünnen visszaköszönő hamis nézetekkel szemben a múltbéli eseményeket illetőn feltétlenül indokolt a már megjelent, de elfeledett, vagy még levéltárakban, irattárakban elfekvő forrásokhoz visszanyúlni és azok tükrében, azokra építve a valós összefüggéseket bemutatni.

Hiteles csak az a történelmi mű lehet, amely – miként reményünk szerint ez is – így tesz.

*
„A MI HUSZADIK SZÁZADUNK” című ezen kiadványt az 1918, 1944 és 1956 – os évek eseményei, az orosz szuronyok helyett az amerikai bankok által biztosított hatalom gyakorlás eszközei, a valós összefüggések iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk