Lisey története
Európa Könyvkiadó, 2021
Összefoglaló
Lisey Debusher Landon huszonöt év házasság után vesztette el férjét, Scottot, aki több díjjal kitüntetett, népszerű író volt. Két év telt el azóta, s most végre elég erőt érez magában, hogy rendezze az irodalmi hagyatékot. Ráadásul kutatók és egyetemi könyvtárak is sürgetik, szeretnének hozzájutni a kiadatlan kéziratokhoz. Lisey munkához lát. Egyre több minden kerül elő, nemcsak befejezetlen vagy épphogy elkezdett művek, hanem recenziók, újságcikkek, interjúk, fényképek is. Lisey-ben megelevenedik a múlt. Mély és nagyon bensőséges kapcsolatukat néha rémisztő elemek árnyékolták. Scott roppant bonyolult személyiség volt, s gyermekkorában rettenetes traumák érték. Ez tükröződött a műveiben is. Lisey, aki rengeteget tanult tőle a könyvekről és az olvasásról általában, megismerhette a lélek mélységeit is. Később megértette, hogy létezett egy hely, ahová Scott visszavonult, egy hely, amely férjét megbetegítette, ugyanakkor meg is gyógyította, amely elevenen felfalhatta, ám vezérelveket is adott életéhez. Most, Scott halála után, Lisey-nek kell szembenéznie férje démonaival, s miközben átfésüli a papírhalmot, kezdetét veszi egy majdhogynem végzetes utazás a Scott-féle sötétség birodalmában.
Kingnek talán ez a legszemélyesebb és legerőteljesebb műve az alkotás gyötrelmeiről, az őrület kísértéséről és a szerelem titokzatos nyelvéről. És mint megszokhattuk, borzongató, feszült, izgalmas olvasmány a kiapadhatatlan fantáziájú író tollából. A Lisey története megjelenése után elnyerte a rangos Bram Stoker-díjat, és jelölték a World Fantasy-díjra is. A könyv alapján készült film 2021 nyarán került képernyőre Julian Moore és Clive Owen főszereplésével.
Részletek
- 543 oldal
- Kötés: keménytábla, védőborító
- ISBN: 9789635044443
- Eredeti cím: Lisey's story
- Fordító: Totth Benedek
ÉRTÉKELÉSEK
3.8
az 5-ből
6 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
Fantasztikusan jó. Mindenkinek ajánlanám, aki szereti Stephen King könyveit ezt az kötetét ha elolvassa minden bizonnyal látni fogja milyen kitűnő
VS
Legnépszerűbb kritika
Sosem szenvedtem meg még ennyire egy Stephen King könyvvel. Nem tudom, hogy ez a fordításnak köszönhető-e, lehet, hogy az angol kifejezések beleilleszkedtek a történetbe, de a gonoszotty, kimaszott (nincs elírva), Paragony (folyton a Micimackóbeli Pagonyt juttatta az eszembe), nyamnyamfa / cimbifa (mi ez a gyereknyelv?), dincs / vérdincs kifejezések folyamatosan kizökkentettek a történetből. Az első száz oldalban nem fogott meg semmi, aztán pedig kezdődik az eszeveszett csapongás jelen - múlt - emlékek között. Lisey a főszereplő, de nincs karaktere, csak úgy van, ő cselekszik, ő mesél, róla szólna a történet, vele kellene menni az olvasónak, de nekem nem ment. King azt írja az utószóban, inkább szívből írta, mint észből... nagyon érződött. Volt egy misztikus vonal a fejében, ami viszont nem teljesedett ki, megjelent, megmutatta, ott bújkált végig a háttérben, de valójában Lisey tántorgása volt a középpontban. Sajnos csalódás.