A Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá.
A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952 ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.
Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem úrfi küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők.
A piros hajú nő a jövő héten Budapestre látogató Orhan Pamuk tizedik, és egyben egyik legkompaktabb regénye. Hőse egy valódi apára vágyó fiú, aki a mesék legkisebb királyfiaihoz hasonlóan felkerekedik, ám a hétfejű sárkány és a toronyszobába zárt kisasszony helyett egy megszállott elhivatottsággal kutat ásó öregemberrel és egy jó tíz évvel idősebb vándorszínésznővel hozza össze a sors. A fiú már akkor tudja, hogy a két találkozás örökre megváltoztat mindent, és az egyszerű pénzkeresetnek induló vidéki kiruccanás feltartóztathatatlan – és a mítoszok szabályrendszerének megfelelő – determinált folyamatokat indít el az összes szereplő életében. A piros hajú nő a hét könyve.
Gabriel García Márquez sosem publikált kisregénye a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul Scholz László fordításában. Az öt rövid történet egy Ana Magdalena nevű asszonyról szól, aki mind...
Online ár:
3 825 Ft
Eredeti ár: 4 499 Ft
Online ár:
3 825 Ft
Eredeti ár: 4 499 Ft
5
az 5-ből
1 értékelés alapján
Többszörösen összetett apa-fiú viszony bontakozik ki a történet folyamán, melynek drámai következményei lesznek. Nagyon tetszett a kötet első része, melyben Mahmut mester és a kamasz Cem kapcsolatát követhetjük nyomon. Vannak olyan élethelyzetek, melyekben nehéz eldönteni, hogy mit tegyünk, és mit ne, mi az erkölcsös és mi a helytelen... Mindig szükségünk van arra, hogy saját bűntelenségünk tudatában legyünk? Pamuk kiválóan megszerkesztett kötetében keresi a válaszokat.