Napjaink természettudományos oktatásában beálló változások a biológiát, azon belül pedig a mikrobiológiát is jelentékenyen érintették. Megjelentek azok a rendkívüli tantárgyak, amelyek a tágabb érdeklődésű vagy éppen a specializálódni kívánó hallgatók igényeit egyaránt kielégíthetik. A biokémiai, de különösen a molekuláris biológiai kutatások az említett tudományterületek rohamos fejlődését eredményezték; ezáltal régóta meglévő kérdéseket sikerült megnyugtatóan tisztázni, egyúttal azonban számos nyugtalanító kérdés is felmerült.
Az utóbbi években az Eötvös Loránd és a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karainak hallgatói megismerkedhettek - a hagyományos tárgyak mellett - a növénykórtan alapelemeivel. Mivel az előadások a mikrobiológiai képzés keretében kaptak helyet, ennek megfelelően a hangsúly inkább a kórokozói „oldalra" tevődött, illetve tevődik az előadásoknak e könyvi szinopszisában. A növénykórokozó mikroorganizmusok (vírusok, viroidok, fitoplazmák, baktériumok és gombák) bemutatásakor kitérünk azok biológiájára, taxonómiájára és ökológiájára - lehetőség szerint a legújabb eredmények alapján. Érintünk - mert elmélyedésre e könyv keretei nem adhatnak lehetőséget - olyan területeket is, amelyekben a növény és a mikroorganizmus kölcsönhatását egyéb, ún. intermikrobiális kölcsönhatások bonyolítják: súlyosbítják vagy - ellenkezőleg - visszaszorítják a betegséget.
Nem egy újabb növénykórtani könyv megírása vezérelt tehát bennünket, hanem olyan ismeretek közreadása (is), amilyenek általában érintőlegesen vagy egyáltalán nem szerepelnek a tradicionális Növénykórtanban. Könyvünk természetesen nyújt betekintést a betegségek kialakulásába és lefolyásába, de inkább a kutató szemüvegén keresztül. Reméljük azonban, hogy ez nem hátráltatja majd, hanem inkább segíti a mikrobiológiai szakirányultságú olvasót abban, hogy a gazda szemével is lásson! S ha így van, akkor a fordítottja is igaz, vagyis az agráregyetemek hallgatóinak és a mezőgazdasági szakembereknek szintén lehetőségük nyílik a növénykórtani problémák egy más szempontból közelítő megismerésére. A könyv szerzői valamennyien az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete aktív kutatói, akik az egyetemi oktatást is hivatásuknak tekintik. A szó elszállna, az írás azonban megmarad: ez alkalommal a Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvpályázatán nyert támogatás jóvoltából.
Budapest, 1997. július 10-én.
A szerkesztők