A Fehérboszorkány találkozó

Összefoglaló

"Budapesten, a Krúdy utca 14-ben fogantam, de Gyergyószentmiklóson láttam meg a napvilágot 1983. március 21-ének éjjelén. Alkotásaim témája a lélek átlátszó rezdülései a jelen pillanat tükrében. A gyermekkorba visszavezető játékosan élénk, szinte neon-színek a modern nagyvárosok vidám hangulatát idézik. Szintén a gyerekkor peremén járva misztikus varázsvilágba kalauzol a színek antigravitációja. Némely festményem kavargó emlékek lenyomata jelképek köré sűrítve. Amikor egy-egy személyes tárgyat festek meg, ott motoszkál bennem az érzés, hogy megmutassam, hogy érezheti magát az a tárgy a képzelt levegőben, és hogyan érzik magukat a színek és formák egymás mellett a képen. Miközben alkotok, azt figyelem, miképpen alakul magától a látvány, és úgy érzem, én csak egy eszköz vagyok, akit irányítanak. Szeretném, hogy festményeim mások számára is gyógyítóak legyenek, pozitív energiát sugározva. A kötet megérzett reinkarnációs emlékekkel teletűzdelt írások és festmények sorozata. Már az első vers is ilyen emléket sejtet: "KORÁN lép belém múltbéli önmagam". A könyv két részre oszlik: a rímes és ritmusos, ráolvasásos mondókákra hasonlító versek a túlvilág varázsát idézik meg, transzállapothoz hasonló hangulatba hívnak (ezek nyitott, érzékekkel teli kapuk egy másvilágba), míg a könyv második felében levő prózaverseknek legtöbbje absztrakt, szürrealisztikus megfogalmazással hoz megkönnyebbülést, a hétköznapok világából kiszabadítva az olvasót. Ahogy az írás gyógyítja és felemeli a lelket, úgy a versek olvasása is elmélyült, meditatív tudatállapotokba hoz, remélhetőleg az olvasó is felfedezi benne a saját benső világával való összhangot, harmóniát, és az Istennel való egyesülés ősi vágyát.

Burján Gál Enikő"