Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.
A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.
Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.
„Minden, ami történik, igazságosan történik. Ha pontosan megfigyeled, rájössz.” Marcus Aurelius császár az ókori Róma vérzivataros éveiben vetette papírra filozófiai elmélkedéseit. Gondolatai és t...
Bevezető ár:
2 400 Ft
Eredeti ár: 2 999 Ft
Online ár:
2 125 Ft
Eredeti ár: 2 499 Ft
Online ár:
1 700 Ft
Eredeti ár: 1 999 Ft
Online ár:
2 125 Ft
Eredeti ár: 2 499 Ft
Online ár:
2 125 Ft
Eredeti ár: 2 500 Ft