12 db könyv a Bölcs Bagoly sorozatból: Hullámok hátán + Ez neked is sikerül + Varázsfüvek + Amiről az Ecsedi-láp mesél + Ezer mesterség + Könyves könyv + Hányat nézek a naptárban? - Régi falusi ünnepek + Páncélos lovagok - Lovagi torna a XVI. században +

Összefoglaló

+ Kalandos kísérletek + Mindennapi varázslatok + Jó mulatság tudni, miért + Népek itala




Hullámok hátán


Sokszor halljuk a Dunán sikló hajók dudálását, és nemegyszer megállunk a hídon, amikor teherrel megrakott uszályokat vontat maga után egy kis motoros hajó. De miért marad a vízfelszínén a vasból, acélból készült hajó? És mi minden van rajta, mi hajtja, milyen erős a motorja?
Hányféle hajó van? Milyen egy tengeri utasszállító hajó, és milyen a komphajó? Milyen munkát végeznek a matrózok, és mit csinálnak a tisztek?
Erre és sok hasonló kérdésre ad választ a Bölcs Bagoly sorozat második kiadásban megjelenő képeskönyve.



Ez neked is sikerül


Sokféle öröm van a világon. Nagyszerű az, ha az ember megkap egy játékot, amire régen vágyott. Pompás, ha a születésnapi tortán lobognak a gyertyák. Csuda jó, ha itt a nyár, és strandra lehet menni - és folytathanánk a sort. De van egy egészen különleges öröm is. Hogy mi az? Ha magad csináltál valamit, aminek mások is örülnek.



Varázsfüvek


Fűben-fában orvosság – tartották a régiek. És valóban! Erdőn, mezőn, kertben, árokparton varázsfüvek, csodás erejű fák élnek, amelyek ősidők óta gyógyítanak embert, állatot. Táltosok, varázslók, javasasszonyok réges-régi tudománya volt a gyógyító növények ismerete, de miért ne tekintenénk be mi is titkaikba? Miért ne ismernétek fel levelekben, gyökerekben, virágokban ti is a gyógyítót, a nyugtatót, a csillapítót? Ez a kis könyv – amely már második kiadásban jelenik meg –, Gaal Domokos rajzainak segítségével megtanít a füvek-fák nyelvén, hogy biztos kézzel gyűjthessétek a nem mérgező gyógynövényeket, és ne nyúljatok a mérgesekhez.






Amiről az Ecsedi-láp mesél


Valamikor régen, a folyók szabályozásáig, irdatlan lápország volt az Alföldön. A Nagy-Sárrét a Berettyó, a Kis-Sárrét a Sebes-Körösé, az Ecsedi-láp a Szamos és Kraszna mocsara volt. Idestova még a nevük is lekerül a térképekről, mint ahogy ezekről a lápokról is csak nagyon öreg emberek tudnak már mesélni.
Pedig izgalmas, érdekes világa volt a lápnak, és kemény élete a lápi embernek. Itt télen volt az aratás, mert nádat arattak. Csíkkasban fogták a mocsári halat a csíkos káposztához, s hajítófával, háromágú villával vadásztak. A cicundrágos, bocskoros lápiember eszközeit, foglalatosságait, betyártörténeteit Kopogó Paliról és Kutyaláb Miskáról a szatmári néprajzkutató menti át számotokra, a grafikus Gaál Domokos segítségével.



Ezer mesterség


Egy ezermester bizonyára sok mindenhez ért, sok mindent tud fabrikálni. Mi mindenhez érthet ezer mester, akinek mind más és más a mestersége? Hiszen egyetlen mesterségnek is mennyi csínja-bínja van, mennyi szerszáma, annak meg mennyi fogása! Ezer furfangos ötlet, száz és száz, munkában eltöltött óra teremtette meg mindennapi életünk tárgyait valamikor a kézművesek műhelyében – talán éppen Szűcs Pál szabóműhelyében vagy éppen Szabó Pál szűcsműhelyében – vagy manapság a gyári futószalagon.



Könyves könyv


Iskolában ülnek a sumér gyerekek - írni tanulnak. De előbb agyagot gyúrnak, szép kis táblácskákat formálnak, aztán a puha agyagba ék alakú fapálcikával gyorsan ákombákomokat nyomkodnak. Azokat a táblákat, amelyeket könyvként akarnak eltenni, ki is égetik. Nem is lehetett rossz mulatság! De az se utolsó dolog, amikor egy mai gyerek ilyen szép, színes nyomtatott képeskönyvet kap a kezébe, benne mindenféle régi betűvel, írással a kdönyvnyomtatás és többek között az ofszet nyomású könyv születésének a történetével.



Páncélos lovagok - Lovagi torna a XVI. században


Robin Hoodnak vagy Ivanhoe-nak, a kora középkor csillogó angolszász lovagjainak hősi harcait, az elnyomottakat védelmező lovagiasságát bizonyára jól ismerik kis olvasóink a filmről, televízióból vagy Walter Scott világhírű regényéből. Képeskönyvünk nemcsak a talpig vasba, páncélba öltözött középkori harcosok fegyverzetét, harcmodorát, lovagi tornáit, párviadalait mutatja be, hanem igyekszik közelebb vinni az olvasót a magyar középkor lovagvilágához. Felidézi nagy lovagkirályainkat, sőt a korabeli nemzetségi címerekkel, pecsétekkel, zászlókkal is megismertet. A könyvet Somogyi Győző gondosan kimunkált, korhű grafikái illusztrálják.



Hányat nézek a naptárban? - Régi falusi ünnepek


Hármat nézek a naptárban: farsangot, ünnepnapot, névnapot – tartja a régi közmondás. Hányat kell még aludni karácsonyig? – kérdezgeti a kicsi gyerek ma is a decemberi estéken. S hány ünnepnap piroslik fel a régi naptárban, amikor a költő álmodik gyerekkorának falusi ünnepeiről? Amikor vizesvödörrel öntözték meg a lányokat húsvéthétfőn, amikor a búcsúban Szarajevo-bicskát vett a gyerek vásárfiaként. Szalmán pörzsölődött a hízó disznótor reggelén, s lucaszékre állt, aki boszorkányt akart látni karácsony éjszakáján.
Költő mesél dunántúli népszokásokról, és dunántúli faluban nőtt festő kelti életre a falu ünnepeit ebben a szép, második kiadásban megjelenő Bölcs Bagoly kötetben.



Kalandos kísérletek



Tartalom
A fémek királya 3
Vas a lakásban 3
Honnan származik a vas? 4
Hogyan lesz a vasércből vas? 7
Nyersvas és acél 8
A király betegsége 9
Az égből hulló fém 10
A fekete gyémánt 11
Hogyan keletkezett a szén? 11
A szén fajtái és méretei 14
A szén égése 14
A széntől a televízióig 17
Szénből nyert kincsek 18
A világra nyíló ablak 20
Homokból üveg 21
Üvegtárgyak készítése 22
Ahogy mások látnak téged 26
Amit nem látunk szabad szemmel 27
Különleges üvegek 30




Mindennapi varázslatok


„Ízetlen az étel só nélkül – ezt mindenki tudja. Azt már kevésbé, honnan kerül asztalunkra az indiánok becses kincse, a bűvös erejű fehér homok. Finom szemcséjű asztali sót magunk is készíthetünk. De mégis nagyobb dicsőség foszlós bélű, lyukacsos cipót sütni. Kemence se kell hozzá, megteszi a konyhai tűzhely sütője is. Manapság, amikor az üzletek polcain annyiféle mosószer sorakozik, hogy alig tudunk választani közülük, azt is érdekes megtudni, hogyan főzte dédanyánk hajdan a mosószappant, hogyan munkálkodik a piszokűző vadász. Julius Schwartz könyvének harmadik kötete kísérletek során tárja fel az olvasó előtt a só, a kenyér, a szappan titkait.”



Jó mulatság tudni, miért



Ez a könyv a tudomány mindennapi kalandjairól szól 8-10 éves gyermekeknek. Érdekessége, hogy maga az olvasó a kalandok hőse. A mindennapi életben jól ismert anyagok, a gyapjú és a papír titkát kutatja, eközben megismerkedik természetükkel, feldolgozásuk módjával, történetével. A szerző, Julius Schwartz jól ismeri a gyermekeket, tudja, hogy környezetükről mit szeretnének tudni, és mi az, amit tudniuk kellene.
Könnyen elvégezhető, biztonságos kísérletek segítik elő a tájékoztatást. Minden különösebb felkészülés nélkül ki-ki elvégezheti őket a maga otthonában vagy az iskola barkácsoló szakkörében. Az ismeretszerzésnek ez a módja valóban jó és hasznos mulatság.
Tartalom
Ruháink kedvelt anyaga, a gyapjú 3
Hőmegőrző 4
Légtakaró 5
Húzd meg és engedd el! 8
A birkák hátáról 10
Nyújtás és sodrás 12
Vetélőmozgatás 14
Könyveink, újságaink anyaga, a papír 19
Az első papír - a papirusz 20
Rongyból papír 22
Könnyebb is, gyorsabb is géppel 26
Mire tanítottak a darazsak? 28



Népek itala


Honnan származik mindennapi italunk, a kávé, a tea, az indián "istenek itala", a kakaó s a mostanában Coca-Cola? Hogyan készítenek erjesztett leveket, alkoholtartalmú italokat a világ más-más tájain szőlőből vagy pálmából?
Mi minden történik a tejjel, míg a fejés után reggelizőasztalunkra kerül, s milyen növényi nedveket kapnak más tájakon tejpótlóként a gyerekek?
A Gaál Éva rajzaival díszített színes képeskönyv Varga Domokos: Népek kenyere folytatásaként készült.