Bajtai kisbetyárok - BUDAPEST, 1967. KARÁCSONY / BUDAPEST, 2013. KARÁCSONY (Vincze Judit illusztrációival)

Összefoglaló

Száz ​év előtt a Duna fölött, a Garam és az Ipoly torkolatánál, nádas csépányok, sziklás erdők, szántók között mulatságos volt az akkori „kisbetyárok” élete. Mai gyerekek, jöjjetek, csodálkozzatok „hátulgombolós” nagyapáitok kópéságain!

Az igaz meséknek ezt a könyvét az úgynevezett „rosszgyerekek” védelmében írtam. De egyáltalán: van-e rossz gyerek?
S ha van: rosszak voltunk-e mi, bajtai kiscsibészek?…

A legtöbb „rosszgyerek” jóval jobb a hírénél. Éppen ezért veszem védelmembe ebben a könyvben az úgynevezett „rosszgyereket”. Amelyik gyerek sosem volt rossz, abból egészen jó sem lett soha. Mert nemcsak jóból, hanem a rosszból is születnek jó tapasztalatok…
*
„A Kisbetyárok olvasása közben végig úgy éreztem, hogy egy ismeretlen klasszikust tartok a kezemben.

A regény egy elemi erővel megírt emlékezés a lélekformáló gyermekkorra, amely óhatatlanul a XX. századi magyar irodalom nagyjait juttatja az olvasó eszébe – Móra Ferencet, Tamási Áront, a gyermeki lélek csodás ismerőit.

Nyelvi leleményessége, pergő jelenetei és a legnagyobb drámákon felülemelkedő életkedve lebilincselő élményt nyújtanak.

Drozdy Győző életútja és művei – akár irodalmi, akár politikai munkásságáról legyen szó – felfedezésre várnak. Kompromisszumokat nem ismerő, nyugodni nem tudó alakja az elmúlt száz év korképének fontos része.

A Kisbetyárok egy váratlanul felbukkant kincs, amely hosszú évtizedekig megbújt Drozdy hátrahagyott kézirataiban, de most végre a magyar olvasók kezébe kerülhet. Ösztökél valamire, amit egyre kevesebben merünk megélni: újra felfedezni önmagunkat a gyermeki világ kristálytiszta képeiben.”
(Borbás Marcsi)
*
Bajta ma Szlovákia, /szlovák neve Bajtava./ Az itt töltött gyermekévekre való visszaemlékezés elolvasásával a XIX. század végének vidéki gyermekéletéről egy érvényes, hiteles és korhű elbeszéléssel gazdagodunk – első kézből.

*
A „Bajtai kisbetyárok?” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni ezt a majd félszázada született könyvet, amely ennél korábbra, egy olyan korba vezeti vissza az olvasót, amikor még az elektromos hálózat, vagy az autó, de még a kerékpár is ismeretlen volt, nem is beszélve a mai technikai eszközökről. Az Ipoly-menti falvak gyermek és felnőtt magyarjainak életére nyit ablakot, amelyen a gyerekzsivaly is kiszűrődik. S vele együtt egy olyan magyar nyelv is felsejlik, amelynek szavait, tájszavait a mai olvasó talán nem is érti.
(Ehhez nyújt segítséget a könyvben olvasható kis értelmező tájszótár.)

A mai kor emberének is feltétlenül tanulságos!