Meliorisz verseinek alapmotívuma a dolgok mulandósága, az egykor voltak visszahozhatatlansága, a jelen törékenysége, az emberi jelenlét eltörölhetetlen ideiglenessége. Az idő könyörtelen munkája nyomja rá a bélyegét mindenre: ebben a világban a folyó kövei is "elfogynak, mint a szappan". Verseinek tájain ősz van, vagy hűvösbe forduló nyárutó, örökös szezonvég egy sziklás tengerparton, a ködlepte vízen vijjogó sirályokkal, vagy éjszaka, egy magányos férfi lakótelepi konyhájában. Homályban lobogó fáklyák álomszerű sejtelmességével van jelen verseiben a megszólított másik személy: a halott feleség, a versek során át kísértő, egyszer látott benzinkutas lány, vagy egy festőnő tárlaton látott önarcképe.
"kirajzolódni a mából észrevétlen
ez volna minden vágyam
meghúzódni metaforák közti repedésben
s kitalálni mit mondhattam volna nagyapának
miért is nem kellett a barokk rend
s hogy kínoztak az eltitkolt különös lázak
s mit hajszoltam az otthontól távol"
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön szökünk fel...
Online ár:
2 975 Ft
Eredeti ár: 3 499 Ft
Online ár:
2 542 Ft
Eredeti ár: 2 990 Ft