Iparos itt, iparos ott... - Mesterségek területi egyenlőtlenségei a 19. század végi Magyarországon
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2025
Összefoglaló
Könyvünk - amelynek címe a zeneirodalom legismertebb iparosa, a sevillai borbély, Figaro híres belépőjének a szavait parafrazálja - a múltunk kutatói által eddig nem észlelt jelenségre, a különböző mesterségek rendkívül egyenlőtlen térbeli eloszlására mutat rá a 19. század végi történeti Magyarországon. Ehhez fő forrásként egy 1892-ben közreadott iparos- és kereskedőcímtárat használ fel. A szerző a címtár alapján készült foglalkozásstatisztikának egy teljesen újszerű, etnográfusi-antropológusi olvasatára tesz kísérletet, arra keresve választ, hogy az egyes helyeken miért található meg egy adott szakma, másutt pedig miért nincs jelen. A néprajzi szakirodalomban alapigazságnak számít az a kijelentés, miszerint a hagyományos paraszti társadalom alapvetően önellátó volt, a gazdák lehetőleg mindent maguk termeltek meg, illetve készítettek el, iparoshoz vagy kereskedőhöz csak a legszükségesebb esetben fordultak. E tradicionális "ősállapotból" való elmozdulást, a társadalmi munkamegosztás megnövekedett szerepét mutatja, ha egy településen az őstermelőkön kívül egyre több foglalkozás művelői is
megtalálják a számításukat. Így tehát egyrészt tetten érhető, hogy Magyarország mely tájain volt még erős az autarkiára törekvés, másrészt a differenciáltabb foglalkozásszerkezet révén feltárul, hogy mely térségek, települések mutatkoztak a modernizációra nyitottabbnak.
Erzsébet királyné kíséretében
Sztáray Irma grófnő, Erzsébet királyné udvarhölgye visszaemlékezésében csodálattal és odaadással idézi fel azt az ötévnyi szolgálatot, amelyet az érdekes, boldogtalan és irigyelt asszony mellett tö...
Online ár:
2 967 Ft
Eredeti ár: 3 490 Ft
Online ár:
2 720 Ft
Eredeti ár: 3 200 Ft