Arc és álarcok - Magyarok Gombrowiczról

Összefoglaló

2019-ben volt ötven éve, hogy meghalt Witold Gombrowicz, a XX. század egyik legkiválóbb lengyel írója. Írt néhány regényt, közülük a leghíresebbek: a Ferdydurke (1937), a Transz-Atlantik (1953), a Pornográfia (1960) és a Kozmosz (1965). Ezenkívül drámák (Esküvő, Yvonne, burgundi hercegnő, Operett), valamint az 1953-tól haláláig vezetett Napló szerzője.
Közvetlenül a második világháború kitörése előtt tengeri kirándulásra indult Argentínába, ahol aztán közel húsz évre le is telepedett. Banki tisztviselőként dolgozott, így biztosított magának szerény megélhetést. Nehéz életkörülményei ellenére sem szakított az irodalommal. Élete utolsó évtizedét Gombrowicz Európában töltötte. Rövid berlini ösztöndíjas tartózkodása után Franciaországban telepedett le, ahol gondosan ügyelt irodalmi karrierje alakulására. Megállapíthatjuk, hogy sikeresen tette. Kedvezett neki az akkori intellektuális és művészeti légkör, az egzisztencializmus és strukturalizmus divatja, az avantgárd elképzelések beszivárgása. Gombrowicz könnyedén feltalálta magát ezek között. Érdeklődést keltett gyors észjárásával, a viták során tapasztalható intelligenciájával, kiváló elemzőképességével, a poentírozás és művészeti ideák könnyed kifejezésével. Megtették a magukét a különféle művészeti és világnézeti provoká­ciók is. ­Gombrowicz mindazonáltal egy, közvetlenül 1956 utáni rövid epizódot és az ún. "Szolidaritás-karnevál" szintén rövid időszakát leszámítva, be volt tiltva a Népi Lengyelországban. Nem érhette meg - ami Miłosznak sikerült - a Nobel-díjat, de 1989 után Lengyelországban is, a szovjet tábor más országaiban is felfedezték műveit.
Fenti jelenség tükrében Gombrowicz magyarországi recepciója igen figyelemreméltó. Lefordították minden kiemelkedő művét (némelyeket kétszer is), bemutatták darabjait, számos recenziót, karcolatot, kritikai cikket szenteltek neki, sőt két könyvet is: Pálfalvi Lajos életrajzi kötetét és Eörsi Istvánnak a maga nemében egyedülálló Időm Gombrowiczcsal című könyvét. Elgondolkodtató tény, hogy az iránta érdeklődést tanúsító magyar alkotók körében olyan különböző írók voltak, mint Pilinszky (legkorábban), Pályi, Esterházy vagy Nádas.