Raduan Nassar a Kőbe vésve megjelenésekor, 1975-ben egy csapásra beírta magát a brazil irodalom történetébe.
A szenvedélyes líraisággal, bibliai utalásokkal teleszőtt regényben szinte időtlenül peregnek az események, egyesítve a klasszikus mítoszok, görög tragédiák, az újszövetségi Galilea, az európai és arab kultúra örökségét.
A műnek vélhetően számos önéletrajzi vonatkozása van. Nassar, akárcsak hőse, André, libanoni keresztény bevándorlók gyermeke. André mintegy újrajátssza a tékozló fiú történetét: fellázad szigorú, vallásos apja és a rá váró gazdasors ellen, így a családi birtokról a városba menekül. De nemcsak a fojtogató otthoni légkör, hanem egy leküzdhetetlen, emésztő érzelem a testvérszerelem is menekülésre készteti.
Nassar fékezhetetlen sodrású prózájában mesterien fonódik össze a gyötrelmes erotika, az idilli természet és a misztikus lángolás elbeszélése.
Raduan Nassar (1935) a modern brazil irodalom egyik legtitokzatosabb alakja. Munkássága alig kilenc évet ölel fel, és mindössze két nagyobb lélegzetű, ám annál erőteljesebb művel (Egy pohár harag, Kőbe vésve) lepte meg a világot.
Ez is elérhető kínálatunkban:
Tavaly év végén a Jelenkor megjelentetett két rövid könyvet egy brazil írótól, akinek eddig egyetlen műve sem volt olvasható magyarul. Bajosan is lett volna, ugyanis Raduan Nassar egész életében összesen ezt a két könyvet publikálta. Az 1975-ös Kőbe vésve és az 1978-as Egy pohár harag (amelynek első draftja már 1970-ben elkészült) túlzás nélkül hibátlan életmű, és azt sem túlzás kijelenteni, hogy szerzőjük a csúcson hagyta abba. Nassar ugyanis 1984-ben, a Folha de São Paulo című brazil napilapnak adott interjújában bejelentette, hogy visszavonul, és földműveléssel, valamint állattenyésztéssel fog foglalkozni. A két könyv tavaly angolul is megjelent, „Brazília legnagyszerűbb írójáról” pedig most a New Yorker közölt portrét a brazil író, Alejandro Chacoff tollából.
0
az 5-ből
0 értékelés alapján