Aquinói Szent Tamás magyar rokonai

Összefoglaló

A szerzők a középkor legnagyobb teológusának, a Domonkos-rendi Aquinói Szent Tamásnak (1224/25–1274) magyar rokonságát kutató vizsgálataikról számolnak be. Szent Tamás sokgyermekes családból származott. Hét testvérének tizenhat gyermeke született, akiknek házasságai, leszármazó utódai, egymást követő generációi egészen napjainkig elvezetnek.
A tudós szerzők kutatásaiból kiderül: honfitársainknak nagy száma áll rokonságban az Aquino családdal. Szent Tamás vér szerinti rokonsága ugyanis számos magyar vonatkozásban realizálódik anyakönyvileg is dokumentálhatóan, elsősorban gróf vegliai és modrusi Frangepán Bernáton és nápolyi feleségén, Marzano d’Aragona Luisán keresztül, akiknek legkevesebb hét gyermekük született, de lehetséges, hogy tizenegy. Ennek a rokonságnak fontosabb részleteit tárja fel a könyv, és bepillantást enged a Sanseverino, a Marzano vagy a Frangepán családok történetébe.

A kötet szerint a magas rangú nápolyi tengerésztiszt családja (Marzano) többszörös rokonságba került Dél-Itália vezető famíliáival, köztük Aquino grófjaival. Így adódott, hogy ősei között bőségesen előfordultak az Aquino család tagjai, köztük – kiemelkedő gyakorisággal – Aquinói Szent Tamás testvérei. E tengerésztiszt egyik lányát egy magyar-horvát főúr vette feleségül, amikor egy diplomáciai küldetésben Nápolyban járt. Hazajővén nápolyi feleségével tucatnyi gyermekük született, akiknek utódjai Magyarországon (és természetesen az akkor még hazánkkal egy országot képező Horvátországban) ma is élő sok honfitársunk ősei lettek.

A szerzők megvilágítják: Marzano Marino/Mariano admirálisnak és királyi vérből származó feleségének (Hunyadi Mátyás magyar király második felesége, Beatrix királyné nagynénje) hat gyermeke érte el a felnőttkort. Egyikük volt Donna Luisa, aki 1476 körül lett a fent említett Frangepán Bernát felesége. A kötet írói kiemelik: Aquinói Szent Tamás rokonainak többszörös előfordulása Marzano Luisa ősei között tudomásuk szerint egyedi jelenség a magyar genealógiában. Lehetségesnek tartják, hogy Luisa testvéreinek valamelyik utóda Magyarországra költözött/házasodott, és ott máig élő leszármazottakat indított el a magyar történelem „rögös útjain”, de ilyenről nincs tudomásuk, és nem is tartják valószínűnek. Ebből az következik, hogy Aquinói Szent Tamás magyar rokonait Frangepán Bernát és itáliai felesége leszármazottai között kell keresnünk. Rámutatnak: e keresést elvben a mai napig is lehetne folytatni, de figyelembe véve a kiváló magyar genealógus, Vajay Szabolcs 1943-as becslését, amely szerint e házaspár akkor élő utódainak számát 12-15 ezerre tette, e feladat teljesítése bőven meghaladná e kötet terjedelmi lehetőségeit. Ezért igyekeztek a házaspár utódait az első néhány generációban feltárni, kb. 1700–1750-ig. Frangepán Bernát és Marzano Luisa gyermekei közül Beatrix vált a legszélesebb körben ismertté, Corvin János első felesége volt. Három család pedig primer módon kapcsolódott Bernát és Luisa közvetlen utódaihoz, és szélesebb körben továbbterjesztették a tőlük való leszármazást: a gróf zerini/brebiri Zrínyi, a nagyidai/perényi Perényi és a cserneki és tarkeői Dessewffy családok. Érdekesség, hogy az igen gazdag gróf, Korbáviai János öröklődési szerződést kötött sógorával, a hadvezér és szigetvári hős apjával, Zrínyi Miklóssal. Korbáviai János anyja, Frangepán Dorottya vélhetően Frangepán Bernát és Marzano Luisa lánya volt, bár ebben nem minden kutató ért egyet. Korbáviai János testvére, Ilona tehát a hadvezér Zrínyi Miklós édesanyja. A szigetvári hős felesége Frangepán Bernát és Marzano Luisa unokája, Frangepán Katalin volt. Ennek azért van különös jelentősége, mert Zrínyi Miklósnak és első feleségének, Katalinnak 12 gyermeke született, közülük 9 megérte a felnőtt kort, és 8-an megházasodtak, némelyikük kétszer. Így a Frangepán-Marzano házaspárnak már az ötödik generációban is számos utóda született, csak a Zrínyi-vonalon.

Zrínyi Miklós egyik lánya, Dorica Batthyány Boldizsár felesége lett, hét gyermekük született. Boldizsár az egyedüli őse a Batthyány család későbbi két hercegi és grófi ágainak, valamint az ezekből eredő leányági leszármazottaknak. A Batthyányak ezen ágának egyik kiemelkedő leszármazottja Boldog Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa”.

A könyv szerzői röviden ismertetik az „angyali doktor” életét és munkásságát is, kiemelve: Aquinói Szent Tamás hatásának lényege, hogy mint mélyen hívő keresztény a legapróbb részletekig menően tanulmányozta a keresztény tanítás hátterét képező írásos hagyományt, és igyekezett az ebben fellelhető rendszeresség és logikai összefüggések feltárására, azzal a szándékkal, hogy megértsük és világosan átlássuk azt, amiben hiszünk.

A kötet előszavát Vincze Krisztián, a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság elnöke írta: „A kereszténység világszemléletének lényegi eleme, hogy minden egyes ember az emberiség egyetlen családjának tagja. Az emberiség egyetlen családja azonban vér szerinti rokoni kapcsolatokból áll össze, s ezek egyike ma élő magyar embereket sorol egy közösségbe az Angyali Doktor testvéreivé. E könyv tehát egy olyan különleges rokonság részleteinek feltárását végzi el, amelyre joggal lehetünk mindannyian büszkék!”