A százéves Nemzeti Színház (Az 1937/38-as centenáris év emlékalbuma)

Összefoglaló

Hóman Bálint: A százéves Nemzeti Szinház
Beszéd a Nemzeti Szinház százéves fennállása alkalmával tartott ünnepi ülésen, 1937. évi október hó 25-én - részlet:
A nemzeti művelődés megalapozása és céltudatos fejlesztése, a művelődési intézmények életrehívása és nagyranövelése rendszerint bölcs, lelkes és bőkezű uralkodók érdeme. A mi keresztény nemzeti művelődésünk és művelődési intézményeink alapján is nagy királyok vetették meg.
A nyugati műveltség előtt Szent István tárta ki Magyarország kapuit. A magyar történetírás kezdetei Szent László udvarába, a jogászaté Kálmán kancelláriájába nyúlnak vissza. Költészetünk Mátyás király humanistáinak latin verselésével vette kezdetét. A szobrász- és festőművészet az Anjou-királyok udvarában és környezetében vert először gyökeret. Építőművészetünk a szentistváni alapokon III. Béla és IV. Béla építkezéseivel ért első virágkorába, hogy Zsigmond és Mátyás nagyszerű alkotásaival klasszikus magaslatra emelkedjék. Az első egyetemet Nagy Lajos alapította, az első könyvtárat és az első tudós társaságot Hunyadi Mátyás hívta életre. A könyv fekete-fehér és színes szövegközti és egész oldalas képanyaggal gazdagon illusztrált. Ezzel a könyvvel a százéves Nemzeti Szinház ünnepi évének emlékére, a magyar színművészet iránt érzett pártoló szeretete jeléül, gazdagította könyvtárát.
Ezt a könyvet a Nemzeti Színház százéves fennállásának alkalmából, az Úrnak ezerkilencszázharmincnyolcadik évében, garamond antiqua betűkkel nyomtatták a Pallas Irodalmi és Nyomdai RT. gépein, saját chemigráfiai üzemében előállított klisékkel. A 16 színes oldal négyszínű autotipiai magasnyomású eljárással készült. A kísérő képanyag történelmi részét a Nemzeti Szinház Múzeuma szolgáltatta. "Az ünnepi év története" című cikk riportképei Petrus László, a többi fénykép Vajda M. Pál felvétele.