A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei (A fitotechnikai műveletek fogalomköre és helye a termesztéstechnológiában - A fitotechnikai műveletek (metszési eljárások) történeti fejlődése)

Összefoglaló

TARTALOM
Előszó 11
A fitotechnikai műveletek fogalomköre és helye a termesztéstechnológiában 15
Néhány régebbi és újabb szakkifejezés újszerű értelmezése 16
A fitotechnika kifejezés megjelenése és értelmezése a hazai irodalomban 16
A technika és technológia fogalomkörének változása 18
Az agrotechnika fogalmának régebbi és újabb értelmezése 18
A szőlő termesztéstechnológiai műveleteinek rendszerbe foglalása 19
Az ültetvénylétesítés és a termesztéstechnológia műveleteinek legfőbb jellemzői a hagyományos és a korszerű termesztésben 26
Az ültetvénylétesítés sajátosságai 27
A termesztéstechnológia műveletei 27
A termesztéstechnológiák fejlődésére ható fontosabb tényezők 37
A környezeti (ökológiai) feltételek 37
A termelési mód (a termelőerők és a termelési viszonyok) 38
A szőlőfajta 39
Egyéb tényezők 39
A szőlő szervezeti felépítésének sajátosságai és ezek kapcsolata a fitotechnikai műveletekkel 40
Összefoglaló megállapítások 42
A fitotechnikai műveletek (metszési eljárások) történeti fejlődése 43
Az egyes korszakok (fejlődési szakaszok) meghatározásának módja 43
A filoxéravész előtti metszési eljárások 44
A metszési eljárások fejlődése a filoxéravésztől a nagyüzemek kialakulásáig 48
A filoxéravész utáni metszési eljárások 54
A nagyüzemi módszerek útkeresésének időszaka 77
A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódok kialakulása 79
A művelési és metszési eljárásoknak a II. ötéves terv ideje alatt (1961-1965 között) kialakult két irányzata 80
A magasművelés elterjedése és a 2,4 m sortávolságú szőlők korszerűsítése 85
A nagyüzemi szőlőültetvények területének alakulása a III., a IV. és az V. ötéves tervidőszak (1966-1980) alatt 93
Az új szőlőültetvények területének alakulása 1951-1980 között 96
A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódokkal kapcsolatos első kísérleti eredmények 97
A jelenlegi fejlesztés szükségessége és irányai 104
A művelési és metszési eljárások fejlesztése közben jelentkező ellentmondások és feloldásuk 104
Összefoglaló megállapítások 107
A fitotechnikai műveletek, a fajta, a tőszám és az ökológiai potenciál kapcsolata 109
Az ökológiai potenciál általános és szőlészeti értelmezése 111
A környezet és a szőlő dialektikus egysége 113
Az ökológiai potenciál hasznosításának tényezői 115
A szőlőfajta 116
A tőszám (az egységnyi területen elhelyezett növényegyedek száma) és a vele összefüggő tőkeművelésmódok és támaszrendszerek 136
A fitotechnikai műveletek 143
Összefoglaló megállapítások 144
A fitotechnikai műveletek csoportosítása és rövid jellemzésük 147
A fásmetszések 148
A fásmetszések csoportosítása 149
A nagyüzemi metszésmódok sajátosságai 152
Tendenciák a nagyüzemi metszésmódok fejlesztésében 154
A zöldmunkák 155
A zöldmunkák csoportosítása 155
A zöldmunkák sajátosságai a nagyüzemekben 157
Tendenciák a zöldmunkák fejlesztésében 158
A metszést kiegészítő fitotechnikai műveletek 158
Fitotechnikai hatásokkal is járó egyéb műveletek 159
Összefoglaló megállapítások 159
A tőkeművelésmódok, a támaszrendszerek csoportosítása és rövid jellemzésük 161
A tőkeművelésmódok csoportosítása támaszrendszerük szerint 161
A tőkeművelésmódok rövid jellemzése 162
A nagyüzemi tőkeművelésmódok sajátosságai 174
Tendenciák a tőkeművelésmódok fejlődésében 174
A támaszrendszerek csoportosítása 174
A karós és huzalos támaszrendszerek rövid jellemzése 178
A nagyüzemi támaszrendszerek sajátosságai 179
Tendenciák a támaszrendszerek fejlesztésében 179
Összefoglaló megállapítások 180
A fitotechnikai műveletek biológiai alapjai 183
A szőlő termésképződése, rügyeinek differenciálódása 183
A rügyvizsgálatok célja, módszerei, a vizsgálatok eredményeinek elméleti és gyakorlati jelentősége 184
A termékenységi együtthatók elméleti értéke és gyakorlati használhatósága 189
A rügyek termékenységét alakító tényezők 197
Megállapítások 201
A tőkék rügy-, hajtás- és fürtterhelése 202
A terhelés értelmezése 202
A rügy-, hajtás- és fürtterhelés beállítása 203
Az optimális rügyterhelés meghatározása 212
Megállapítások 214
A termőegyensúly 215
A termőegyensúly fogalomköre 215
A termőegyensúly beállításának és fenntartásának módjai 217
A temrőegyensúly tényezői és a közöttük levő kapcsolat 218
A temrőegyensúlyt meghatározó optimális rügyterhelés, továbbá az ún. alul- és túlterhelés jellemzői és következményei 225
A teljesítőképesség mérése 227
Megállapítások 228
A levélfelület nagyságának, térbeli elhelyezésének és fotoszintetikus aktivitásának sajátosságai 229
A zárt állományú növények és a szőlő napfényenergia-megkötése 229
A levélfelület nagysága és jelentősége az intenzív termesztésben 230
A levélfelület nagyságának szerepe a mennyiség és minőség alakulásában 234
A levélfelület meghatározásának módszerei 237
A levélfelület fotoszintetikus aktivitásának növelése 238
Az asszimiláták transzlokációja 245
Az önárnyékolás kialakulásának okai a nagyüzemi ültetvényekben 248
A levélfelület térbeli elhelyezése 255
A nagy vegetáció fenntartása és a növekedésszabályozó vegyi anyagok használata közötti ellentmondás 257
A szőlő zöldmunkák nélküli termesztésének lehetősége 258
Megállapítások 259
A szőlőtőkék regenerálóképessége, összefüggésben a termelésbiztonsággal 260
A termelésbiztonság jelentősége hazánk szőlőtermesztésében 260
A fagytűrő képesség problémaköre 266
A regenerálóképesség szőlészeti értelmezése 267
A regenerálóképesség vizsgálati módszerei 267
A hajtás- és termésregeneráló képességgel kapcsolatos kísérletek 268
A hajtás- és termésregeneráló képesség ismeretének gyakorlati jelentősége 271
Megállapítások 271
A metszés nélküli szőlő viselkedése 274
A metszés nélkül nevelt szőlő sajátosságai 276
A termésmennyiség és -minőség alakulása 278
Megállapítások 281
A fitotechnikai műveletek hatása a levelek ásványianyag-összetételére és a vesszők szénhidráttartalmára 283
A levelek NPK-tartalma 283
A vesszők szénhidráttartalma 289
Megállapítások 290
Összefoglaló megállapítások 290
A fitotechnikai műveletek technikai (gépesítési) vonatkozásai 295
A fitotechnikai műveletek gépesítését könnyítő támaszrendszerek fejlesztése 295
A metszés gépesítése 299
A zöldmunkák gépesítése 301
Összefoglaló megállapítások 303
A külföldi országok fitotechnikai műveleteinek összefoglaló értékelése 305
Az európai szőlőtermesztő országokban elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok 305
A nyugat-európai (közös piaci) országok minőségi borvidékein elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok 306
A közép- és kelet-európai szocialista országok nagyüzemeiben elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok 307
A mediterrán országokban a tömegborok termeléséhez alkalmazott tőkeművelés- és metszésmódok 309
Egyéb tőkeművelés- és metszésmódok 311
Tőkeművelés- és metszésmódok az Európán kívüli szőlőtermesztő országokban 313
Összefoglaló megállapítások 314
A legfontosabb nagyüzemi gyakorlati tudnivalók 317
A termőhely 317
A szőlőfajta 318
A sor- és tőtávolság 319
A tőkeművelésmód 320
A támaszrendszer 320
A tőkék nevelésének és termőre fordításának módja 321
A metszésmód 321
A zöldmunkák 322
Amit a kistermelő hasznosíthat 323
Felhasznált irodalom 327
Tárgymutató 343