Büntetésipar - A nyugati stílusú gulagok felé

Összefoglaló

Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
FÜLSZÖVEG
"Figyelemfelhívásnak szánom ezt a könyvet..." - írja a műről Nils Christie norvég jogász, szociológus, az Oslói Egyetem kriminológiaprofesszora, aki az elmúlt évtizedekben a "börtönbüntetés" filozófiai és szociológiai kérdéseit kutatta. Arra hívja fel figyelmünket, hogy a büntetések napjainkban sokkal valóságosabb veszélyt jelentenek, mint maguk a bűntettek. Első hallásra talán kicsit mosolygunk ezen az állításon, hiszen a legkézenfekvőbb megoldás, ha társadalmunk bűncselekményt elkövető tagjait jó hosszú időre bebörtönözzük, társadalmon kívülivé tesszük. Ez is egyfajta bűnmegelőzés. A kérdés csupán az: a börtönbüntetés - túl a szabadságelvonás okozta fájdalmon - valóban hatékony megoldás-e a bűnözés kezelésére? Valóban megoldás lehet-e a társadalmi és gazdasági változások következményeinek (árnyoldalainak) kezelésére? Olyan jelenségekére, mint a jövedelemhez, a vagyonhoz vagy a fizetett munkához való egyenlőtlen hozzáférés. A szerző magyarul 1991-ben megjelent A fájdalom korlátai című művében arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a büntetésben megnyilvánuló erőszak csak a társadalom tehetetlenségét fejezi ki. E tézisen alapul a Büntetésipar mondanivalója is, érvrendszere és a vizsgált területek azonban félelmetesen új dimenziók felé kalauzolják olvasót. A számos "nehéz" adatot és elemzést egyszerűen és könnyed stílusban mutatja be, így nemcsak a szakemberek, az egyetemi hallgatók, de az érdeklődő laikusok számára is igazi olvasmányvéleményt nyújt. Akár egyetértünk mondanivalójával, akár kritikával illetjük, ez egy olyan könyv, amely megmozgatja az olvasó fejében a fogaskerekeket. Nem lehet nem beszélni róla, minden büntetőjogásznak és kriminológusnak kötelező olvasmány. Vissza
TARTALOM
ELŐSZÓ A HARMADIK ANGOL KIADÁSHOZ 11
Első fejezet. HATÉKONYSÁG ÉS MÉLTÁNYOSSÁG 13
Második fejezet. ISTEN SZEME MINDENT LÁT 18
2.1. Egyedüllét 18
2.2. Az idegen 19
2.3. Ahol nincsenek bűncselekmények 20
2.4. Kifogyhatatlan utánpótlás 22
Harmadik fejezet. BÜNTETÉSFÖLDRAJZ 24
3.1. A szenvedés térképei 24
3.2. Nyugat-Európa 25
3.3. Közép- és Kelet-Európa 27
3.4. Észak-Amerika 31
3.5. Közép- és Dél-Amerika 36
3.6. A gondolati sémák jelentősége 38
Negyedik fejezet. MIÉRT VAN OLYAN KEVÉS RAB? 41
4.1. Találkozás a hegyek között 41
4.2. A szenvedésre várva 44
4.3. Azok a régi szép idők - borzasztóak voltak 46
4.4. Politikai azonosulás 49
4.5. Baltikum - válaszút előtt 55
4.6. Felülről diktált tolerancia 55
4.7. A jóléti államok bizonytalan jelene 59
4.8. Meddig tart még? 61
Ötödik fejezet. MIÉRT VAN OLYAN SOK RAB? 66
5.1. A népességfelesleg 66
5.2. Életlehetőségek 68
5.3. A kábítószer-ellenes harc mint osztályharc 70
5.4. Európa-erőd; nyugati hadosztály 76
Hatodik fejezet. AZ OROSZ ESET 80
6.1. A hazatérő 80
6.2. Termelő börtönök 81
6.3. Raktáron 83
6.4. Tébécé 85
6.5. Ellenőrök 87
6.6. További veszélyforrások 89
Hetedik fejezet. AZ USA - A TRENDCSINÁLÓ 93
7.1. Mert megdorgálja az Úr, kit szeret 93
7.2. A nagy fogság 94
7.3. Fekete statisztika 97
7.4. Államról államra 101
7.5. A börtönállapotok 103
7.6. A bűnözési helyzet alakulásának magyarázata 109
7.7. Féktelenül 113
Nyolcadik fejezet. A BÜNTETÉS MINT TERMÉK 116
8.1. Önprezentáció 116
8.2. A privát szféra nyomása 122
8.3. A technológiai motiváció 129
8.4. A börtön mint termelési egység 140
8.5. A vidéki termelés bővülésének ösztönzése 143
8.6. A börtönök szerepe a nemzetgazdaságban 145
Kilencedik fejezet. RIVÁLIS ÉRTÉKRENDEK 150
9.1. Lehet-e eladó a fájdalomszolgáltatás? 150
9.2. Lehet-e eladó a rendőrség? 155
Tizedik fejezet. MODERNITÁS A DÖNTÉSHOZATALBAN 159
10.1. 4926 jelentkező 159
10.2. Szűk keresztmetszet 161
10.3. Az években mért kínok kézikönyve 162
10.4. Higiénikus ítélkezés 165
10.5. Együttműködő elkövetők 169
10.6. Deperszonalizáció 172
Tizenegyedik fejezet. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
AVAGY IGAZSÁGMENEDZSMENT? 175
11.1. A falvak jogrendje 175
11.2. Képviseleti jog 177
11.3. Független jog 180
11.4. A csendes forradalom 182
11.5. Expresszív magatartás 185
Tizenkettedik fejezet. A MODERNITÁS
ÉS A VISELKEDÉS FELÜGYELETE 187
12.1. A modernitás gyermekei 187
12.2. A Sátán álruhában 192
12.3. A növekedés korlátai? 195
12.4. Iparosított gyilkolás 196
12.5. Medikalizált gyilkolás 199
12.6. Legalizált gyilkolás 201
Tizenharmadik fejezet. A KULTÚRAKÉNT ÉRTELMEZETT
BÜNTETŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
13.1. A közös alapok 203
13.2. Hol a helye a jognak? 208
13.3. A szenvedés kellő mértéke 211
IRODALOM 215